Oldal 433 [433]
OCR
Salinck Ferencz. A honfoglalás éve. Bp. Hirl. 1893. jul Borovszky Séma A honfoglalás története. Bpest, I: Vámbéry Áram A honfoglalás. (cA magyarok keletkezése és gyarapodása. 1895. SUL fej [) IRenonur( Guu lemon foglalesrorie: nete. Bpest, 1896. Köváry Lászl nepélyek és alapít Atheneum, 1898. Farkas J. Árpád és a honfoglalás. Bpest, 1898. árki Sándor. Árpád vezér, Ünnepi ree Kolozsvár, 1907. Sebestyén Gyula. A magyar hon: foglalás miondát pest, 199 köt. Kiadja a Kisf.-Társ Császár. a lemér Irod. Közl. 1905. Sebe: pinay Lose 120. Cs Tees BIG A millenniumi iinyok története. Bpest. Fischer Károly Antal. A magyar honfoglalás mondái. Sebestyén Gyula művének birilata. Bpest, 1905. Baráth Fer. A Millennium és a magyar történelem. Száz. 1906. 869. 1 ő; Magyar-bulgár összeköttetések. I. Ni honfoglalás sa bul 1898. 119 Az one Felföld állami vional a hontöglatás korában. I. Paster pula A mi nemz. t Gesch. tfrünk. Reiches. Máhrens alge. Geseh, II. Büdingei Gesch. I. Hube Biel B. Taisen und das Reich g Boleslavs II. v. Bohmen. 967-999, Archiv f. österr. Gesch. $2. 1895. ri. I. Ketrzyúski W. Granice Polski w X. wiektt, (Lengyeloi ág határai aX; ppel. A krakkói akad. yan hee lényén . 1893. 174. ek. 1893 Arnulf császárról I. Gagern művét (1837. ; Gesch. d. ost u. westfriinkischen gee stb. Dümmler. De ae nulfo Francorum 1 rege. (Ber! Die Erhebung Arnulfs un Karotingischen Reich Diimmler. Gesch. d. ostfi TIL. köt. 1888.) ; Huber Alf. i. m. Karácsonyi János. A honfoglalás és Erd. Sz van Társulat felolvas sai. 19. 1896. 456. Száz. 1897. Tagányi really A , honfogi ellés és Erdély. Ethnogr. I. Sena Sélyom-Fekete F. dések ae - és ne nd der evfat des s tö ‘ars. I. s Benedek. igen 1888. jabb leletek Pusztaszer környékén. iz. 1884. 383. Karácsonyi Sao A pusztaszeri mo LQ nostor kegyurai. Akad. Értes. VIII. 407 yi G. A pusztaszeri Arpad: emléktemplom. P. Hirl. 1907. nov. FONTOSABB KUTFOK. Annales Fuldenses, (M. G. Ss adi 5: 1892. eases Hon1901. 300. sz. 366. 1 ‘Annales Alamannici MGSs. J. 52. Widukindi, Res Gestae Saxonicae, Kiadta Waitz. Mon. Germ. Ss. III. 4¢ lenyomatban. 1866. a Wattenbach. Lipcse, 1891 e. "Widukin. Corvey. Guanes aoeiions Berlin, 1867. Reginonis abbatis Prumiensis Chro (Gain cam caianen Boones rep) A magyarokra vonatkozó részeket kivonatolta Marczali: Honfogl. kútf. 320. 1. Flodoardi Annales, Mon. Germ. Ss. III. 363. Ujabban Lauer Ph. Paris, 1906. (Gesta episcoporum Cameracensium. Kiadta Bethmann. Mon. Germ. Ss. VII. 393. Ekkehardi (Wah) Casus S. Galli. Mon. Germ. Ss. jobban Meyer von Knonau, Mivheinegen zur vaterliindischen Geschichte r. Verein Sanct-Gallen. 35. 8k. 1 cremonai pispak ous Mon. Germ. ada Duel ről. (Hanno; Dandliker Carl und Müller Johann Jacob, Liddprand von Cremona und sei ellen. (Biidinger Catia cen mur mittlern. Geschichte BS ome pes Shler exikkke: N. Köpke. aunt wliemtl Seay eye Gaál Lajos. Cremonai Liudprand ai állami történetírói iusto (Nagy Ertes.) Liudprand x 1903/4. Értes.) Johannes Diaconus. Chronicon Ve chissime. I. Róma, 1890. (Istituto stor Simonsfeld Henry. Venezianische Sindien: II. Das Chronicon Altinate. Miin878. Chronicon Montis Casinensis auctore Leone. (Mon. Germ. Ss. VII. 619.) Annales Beneventani. Mon, Germ. Ss. IL A görög császárság földjére tet katanozásokról "Theophanes folytatás imi kiad.) és Sylitzes króni oe Byzant. Zeitschr. XIII. 356.) ELBESZELO MUNKÁK. Szabó Karoly. kora Árpádtól Szf-Ist 257. Külön kiadásban. sebb tört. muni Károly. Erdély a vezérek iban. (Erd. Muz. Alm. 1857. és Kisebb történ. munk. I. 209.) A nage vererch I. 18; 6. Ki B. 1869, v Anig. Pest, Nagy Géza. Apacer személynevek. (Tur. VIII. 49. és 112. Karácsonyi János. Az Árpádház második elágazása. (Tur. VIII. 49—54) Jd. Szinnyei József és Mangold L. irodalom Der Sieg der Ungarn über Ludwig das peed: bet phehen an Cee Marcle Schels. Ke Sse Schicksale oe Stadt Lorch und der ung hung, 1808, — V. ő. Vanesa eml, művét. “lee éle Einféille der Ungarn in Halen und Ca ien. (Hormayr. Archiv Beat Geschichte u. Kriegskunst. renzfes r kn b. Körntens jaro lingerzeit bis auf Heinrich —gr8. Klagenfurt, 1894. Hauser K. b. Die Ungarneinfiille A dal. zérek Ko! dt. Közi Me 326-328, 666—668. 1. Salamon Ferencz. történet a vezérek ko és 1877.) Jáhns Max. Geschichte der Kriegsglia in Deutschland. I. köt. 1. rés — Erhard. Kriegsgesch. von )- ae Deutsche VerVv 1. (Hadi szervi an Caanacaris es Barthold. Geschichte d. A magyar had ában. deutsch. Kr TE tts, 2 köt. Riithning G. Der Festungskrieg und die Schlachten im Deutschen Reich vom Anfang des X. bis zur Mitte des XII. a fpunderts, Halle. A Pelton áttekintése. ssze állította megtette, fiiurilem Krones. Grundriss der öst. h. 1881. 192. 1. 12. jegyz. — Dümmier. Geseh. d. ost. und westírünk; Karotinger, II. 548, 55% 557, é s M tés nS Wiener Denksehr. 5 Chron. 18 köt. ve studs Flórián, (A magyarok első Et (Akad. Értek. T. 1898. XVII. köt. 9. sz) Rintelen. Geschichte Ludwig des Kindes und Conrads I. FDG. III. köt. Stein, Geschichte Conrads]. on, , 918. zd ee 1872. V. 6. Diimmler, id. Teed Sternfeld. Uber die Kriegsgeschichte der Baiern, II. kiad. 1817. (Binfille der Ungarn. 912. 1 Rössler Carl. Zoltan der Kiihne, Herzog von Ungarn, oder Tyrannei und Heldengrésse in der Schlacht an der Donat im Jahre 907. (Lipcse, 1834.) Kapolnat J. A 907-iki pozsony Klong Közl. 1876. 27. és 28. sz. Sz LV. 6. Ortvay I, Bozsony v. története. I. 373 im X. (Carinthia I. 85. köt. 1895.96 —ror. 1.) V. 6. Jaksch A. Die Kürnthet’ Geschichtsquellen| von. Br radon Klagenfurt. Zösmair J. Griindungsgeschichte der Voralberg er im Mittélalter 3, folyt. Das Benediktiner Kloste: s od. Tuvers. Bonner Jahrbiicher 1883. on =i Erben W. Untersuchungen zu dem Codex traditionum Odalberti. (Mitth. fi Gesch. u. Landeskunde von Salzburg. 29. köt. 1889. 454—90.) RIADE(MERSEBURG) MELLETTI CSATA. (933-) Foforras : Widukind. pidesodsorban Liutprand és Plodoard. V. 8. Waitz. Jahrbiicher des deutsch. “Heise “so tdi 3. kiad. 1885. 156159. Gilesebrecht Vilmos Geschichte der deutschen Kai it (I kb. 5. kind. I. 421— 42: 12. ‘Borger: Flathe. ean von Sachsen. Lk Knochenhawer. Gesch. Thiiringens. Caro G. Der Ungarntribut Heinrichs I. 92433. MIOG. XX. 276— 82. Brotuff Ernesto. Bürger zu Mars burgk 1556. Historia von “dem allergrossműchtigsten Fürsten u. Host Heinrich I . s. w. und von der grossen Ung Schlacht, we sighs er 933. in der rntácbatt Marspurck, nicht fern von der Sala gehal(ani anEeamRD von erbawunge des Klosters Pforta. Leipzig, 1551 Megalurgin Martinshergia, d. 1. Fürtrefflichkeit der Stadt Miirseburg, acl ihren alten und a Zustande. inburg, 1700. A 172—179.1. d. Schtacht 988. Fouqué. Út dan Sieg Heinrichs des Voglers über ae Ungarn, erfochten bet Merseburg. Zeitschr. f. Kriegskunde, XXXI köt. 1835. Bescl
