Oldal 432 [432]
OCR
Domján István. A székely kérdés és Pauler Gyula új műve. (Erd. Muz. 1895.) Thúry József; Dsuvejni perzsa író Aste Resideddin, Abulgázi nai írónál fenmaradt töredék az ől. a hun-i szegyet sol nsás HE na és a magyarok ee oz, Sz: 896. 880—918. 1. Jakab Elek. Sza telepek Magyarországon. (Száz. 1896. 581. és 693. 1.) Thúry József. Hunok és magyarok. Irod. tört. Közl. VII. 275—296. Sebestyén Gyula. A székelyek neve és eredete. Bpest, 1897. Tihary József. A székelyek, eredete. (Erd. Ma XV. Kolozs" 6. Száz. 1898. S22. Thúry ed Meg. egyszer a széelvetése détéről (U. o. 899. 5. füz.) Kállay Ubul. A madi megfelenade kérdéséhez. Tur. 1900. 4. fűz. _ Balint Gábor. A honfoglalás revi ke 1", besnye, . Stein. Ig01. Tr zása. (Vö. Száz. 1902. 505. 1) Nagy Gergely. Elméletem nemzetünk eredetéről, különös tekintettel a székelyekre. 2 köt. Brassó, 190r. Connert Hans. oie der Szekler et agyszeben, 19091. 1904. A gimn.-i a TIERS, Wo & Száz. 1904. 167. és Korresp. Blatt d. Ver £ siebenbürg. Landeskunde. 1902. évf. 1904. 98. ÉS 1905. II4. Connert Han: Rechte és A székelyek alkota. Magyarra ford. Balásy s. (Bpest, 1907.) Wagner Jakab. A scytha-magyar rokonságról. Ie 8. Sigerus “ezi XXVI. 1904. 71. 1) agy Géza, Monda és hagyomány : A seytha-kérdés. Ethnogi 6.1 22: ath Értes. V. 607. 7) gr. X. és Magy. Néprajzi a ete 8. sz. cave , Balogh Pal, Erdély népei és a széés. Kolozsvár, 1908. A székely nép. Bpest, FREI Sándor. 904. Szádeczky Lajos. A csiki székely krónika. Bpest. Akadémia. 1905. V. ö. Sait. 1907. Karácsonyi János, A székelyek erez élype való betelepülése. (Akad. Bpest, 1905. 1 köt. 3. sz. 1 “Sebesiyn Gyula. A hun-székely mány. Akad. Értekez. V. ö. Száz. 1907. A RÉGI HUN-SZÉKELY IRÁSRÓL. _Szabé Károly. A régi hun- ae . 1866. , Hódoly László, A székely Pozsonyi 3 1884. 718. NRE László. Az úgynevezett hunszékely irás. (Arch. » VIII. 1888. r. füz. A ROMÁN KÉRDÉS. A román incolatusról, TESEZGIKSSTE vajjon az rials megszi il él Tr: ajanús ta vben és vajjon ibb lakói, 1. a következő összefőgtáló 8 y Briebrecter, Der gees nwiirt n. Ere Nagyszebeni ‘gan. tebi Taszoltak : Jung, Hasdeu, Maniu, Hormuzaki, Pic, Xénopol, Sturdza, Jorga és mások ; tagadélag Sulzer, Roster, Hunfalvy Pal, Diimmler, Wattenbach, Hertzber schmid, Teutsch, Maurer, hall Jancsó Ben., Moldo: és n Pauler. I. 59 A HONFOGLALÁS KUTFO! ES JRODALMA. Matyas Flórián. (M. Fegan Historic hungeriem fontes domestici. 4 köt. 1881 ide vonatkoznak: IL. köt. Chto: , Pig, Zur ruménisch-ungarischen Settee 1886. V. 6. Pauler Gy, Száz. 86. e fenfalyy | Pál, A magyar nemzeti “panies cre, "Bela Han névtelen Jegyzője. (A magy: nemz. 7 Árpádházi yok alatt. I. köt. I. ed ae 464—468. és a 662. lapon). Matuds Flórián, A Névtelen Jegyző. ről. Kath. Sz. 1896. 2t Sebestyén júl kivolt Anonymus, A kérdés története. II. A k. tése. Bpest, 1898. E műben I. az 1898 jel 'V..6. Pauler és Marczali bírálatát: . 1898. 282. és u. 0. Sebestyén válaszát, Weriner Mór és Sebestyén. Gyula; Adorján Notárius. Száz. 1898. 358. és 468, Kaindl Fr. R. Die Gesta Hungarortim des Anonymus; IX. Studie, AUG. 8 köt. (1900.) 369— 400. Kubinyi Fer. Bela király névtelen jegyzőjének kora és hitelessége. Balassa. gyarmat. 2 rész. nica Hung hronicon pictum io de setate Bele regi Fejérpataky László és Marezali H. A honfoglalasra vonatkozó hazai kttf6! (Pauler Gy. A magyar honfoglalás 507. 1) x. névtelen Jeg indobonense ; bisan otarii. MEZEI Béla kirdly Névtelen Jegyzője. Gesta Hungarorum. Hddig 18 kiadásban. A legjobba ak M is Flóriáné (Font. Dom. II.) és it (oath ís 381—46. Pauler Gyula vel Facsimite- ‘aha (Honf. kútf.); rom. nyelvre Bésán ford, 1899, Cornides Daniel. Vindicice anonymi Bele regis notarii. Edits, aucte a J. Chr. Engel. Bude, sz Szabó Károly. zője és mémet. bi Gest 10) i 1D unre Podhra telen jeg: Buda, 1861. Mányás Flórián. Anonymus időkoráAkad. Ért. 1868. Ugyanő: Béla ki 0. 18 Béla névtelen j ea lója. (Biidinger. Os Kisebb történ. telen jegy 51. [Reel Robert. dien, IV. fej. Di ére etes Neamt Notar. Hunfalvy Pal. Magyarország Ethmage Bpest, 1876. , Pauler Gyula, Anonymus és hf. yarok megtelepedése. Száz. 1877. Marezali Henrik. A Névtelen Jegyző. Ph. K. 1877. 5. fiiz. Marezali Henrik. Anonymus Bele regis Notarius. Sz: 1879. 170 Fejérpataky László. Még egyszer Anonymus (nevéről). Száz. 1879. 249. Pauler Gyula. Anonymus külföldi vonatkozásai. Száz. 1883. 97. 1. írás és gyar Fischer K.A h gyi fenmaradt eml. 1899. és: A régi irás hanyatlása. ába Nagy Géza, A székelyek irása. Arch. Ért. X. 1890. 282—3. és Ethn. 1895. 269. _Sebestyén Gyula. Rovés és rovásr. 1903., 1904 1g06., 1907. és nyvtár. II. k Désy Ferencz. JAT magyar ésirds. Bpest, 1902. Hermann Ottó. -szám viszonya s-ráshoz progeibauaiairin, Zan ia 23. él-e még a magyar nép özött? (AM. “T. Akad, bizottságának jelenHorny jog. ,fejérpataky László. A jhenfoglalis ean 1883. april 8. Sousa ke Árpádok roan 1878. “Mh Florianus. Disquisitio de cetate Anonymi Bele regis notarii, (Hist. Hung. Fontes Domestici. II. köt. 1883.) Riihl F. Zu den Quellen des anoni mae ROE des König Béla I. FDG. 23. 883. nyi cdemecien Zur Keplagariche Geschichtsquellen. FDG. XXV. Torma József. A zonuki srg 1885. 481504. és 674-72 Xénopol A, D. ge. nus. TT. Les Reumere au Pars. Leroux, 1885. V. fej. Asie Bie. én Gy la. A Névtelen Jegyző: 219. . honfogl. mondái. eso dázos, ANMarelen Jegyzőről. Tur. 1904. 154. Sz, György Gusztáv. Pál. mester bazini és szenigyörgyi gróf vagyis Anonymus. iy. állítólagos névtelen III. Béla jegyzője. Eperjes, 1907. el Ján. Ker. Gesch. von Halltsch und Wladimir bis 1772. Bécs, 1792—93. 2 köt. Husz Samu és Imandy György. A honfoglal: hadj: VEN eee es tol képéhe: ar at a M. Tud. Nee on) reel Willa, a magyar nemzet bevándorlása. (M. Tud. Értek. “I. 1862. 193. 289. 1 Sasinek Fer. A mai Magyarország kezdetének története. (Tót mű, megj. Turóc; Mártonban, 1875.) V. ö. Száz. 1875. 507. László. Árpád és a magyarok letelepedése. Bpest, 1875. Pauler Gyula. A magyarok megtelepedéséről. Nie a . 848. 481. Fae tteloce 2S etn, Száz. 1878. 533—552Botka Tivadar. A magyar ezeréves jubileumhoz. Száz. 1881. 465. Pauler Gyula. Jeg esi 8) millenariumról. Száz. 18 A Millenanum Gee 8a, 787. |. Fraknói Vilmos és Ipolyi Arnold. Az Akadémia történeti bizottságának jelenont remote meghatéro1883. 185. 1. Salamon Ferencz. A kuitfokritika és a. siverntien, B. Sz. 1883. 36. köt. — A honve. Bpest 1883. — Az Akadémia és uti BC 1884. 38. iRerllar Copel, A Millennium. B. Sz. 33. és 35. köt. (4x6. 1.) Helmár oe A magy. Millenarium. A honfoglalás éve és Visszapillantas. Pozsony, 1854. Csu. Jen Szombathely, 1884. Borovszky Samu. A millenariumról és őseinkről. Nemzet, 1886. 1I2—114. S Csuday Jenő. A honfoglalás kezdete és ernest Szombathely, 1889. Borovszky Samu. A honfoglalás éve, Pesti Hirl. 1889. máj Kálmán. DS millenarium. Egyetértés, 1890. jun. x. V. 6. Száz. 1890. 533Lakits Ferencz. A millennium kerdéséhez. Száz. oe eae ibe megelőzőleg a Term. ben. Ung. R. XI. 732 A honfoglalás éve
