Stranica 430 [430]
OCR
Muralt Essai de Byzantine 395—1057. et 105; Szt.-Pétervár, 1873. Hirsch Ferdinand, Studien. Leipzig, 1876. lopf. Gesch. Griechenlands. (ErschGruber, Eneyelopiidie. I. Sect. 8586. köt) 186768.) Hertzberg G. Gesch. des Absterbens des antiken Lebens in Griechenland. (I. 1878. 370. s k. 1) Hertzberg G. Gesch. der LES it, des Osman. Reiches. Berlin, 1882—1883. (Gnoken: Gesch. in Minzeindarsteliungen,) Ranke L. von, Weltgeschichte, V. Kot, 12, rész, (Lipose, 1884.) A rg. fej. tár Greasy 1458. 2 köt. Byzantinische uy 1h ewe emperors from Basil II. to Isaac Komnenos. 976x059. sh Hist. Review IV. évf. 1889. 41—64., F. Byzantine history in the ee tile ages. (7171028. London, Macmillan Crane Pp. L empire KELT SÁL stb. Páris. Plon-Nourrit. 2 köt. 1 Oman C. W. The Bgzanne empire. London, 1892. Lavisse E. et Rambaud A. Hist. le a nos jours. I. Paris, Bayet. A keletrómai bi szárság a VIII. századtól a XI. sz: Diehl Charles. Figures Byzantines. Paris, 1907. (VI. v. Bölcs Leo, een és nég: A MAGYAROK VÁNDORLÁSAL Lukácsy Kristóf. A ma. ő elei, hajdankori nevei és lakhelyel. Örmény Tess ayomin, IGOR, (Száz. 1870. 633. és 707. 1. Fraknói ismert.) Hunfalvy Pál. Magyarország Ethnographiája. Bpest, 1876. Vámbéry Armin, A magyarok eredete. és II. kiad. (Németül: Der ae ae Ma gyaten, Lipcse, 1882, Szinnyei Jézs Phil. Közl. 1883.: Barna Fees AK ek, Nyx Hunfalvy Paul, Vámbéry s Ursprung der Magyarén. Wien u. Teschen, 1883, Barna Ferd. A "magyarok útjáról az Uralról Lebediába. (Száz. 1884. 358. 49.527.) Vámbéry Ármin. A törők faj ethnologiai és ethnografiai tekintetben. 1885. Vámbéry Ármin. A magyarok keletkezése és gyarapodása. Bpest, 1895. V. Ketan liza cis [iréltas Sere rést IZÉL ÍL Thiry Jozsef, A magyarok eredete, Őshazája és (Száz. 30. as 778. 580. 1) TOMGEGHAR, Kritik der ültesten Nachiehten fiber den shythisehen Norden. (Bécsi Öt) V. ő. Munkácsi B. és 885. 1. sy B. ban 155 VAL 448.1. Rick va: asza: Száz. 1896. Kardcson Imre. Török dudes (Nedsib Aszim bej) a magyarok eredetéről. (Száz. 1899. 47 Baán A. A magyarok eredete. Pozsony, Stampfel. 1900. Réthy László. LS magyar nemzet keletkezése, Ethnogr. II. évf. Fay Ákos. A ees nyomat, 1 Bredet: I, Oshazs. (Ludov. Akad. Ki agor. 7. füz. Pongrácz Sando letkezése és és ethnologi: A magyarság keTörtén., pee vaalatok Bpest, 1 Sebestyén Gyula dr. BS ta gyar nemzet őskora, Részlet Beöthy Zs. Irod. történetének II. kiadásából. (Ethnogr. 1905. XVI 1) 139 Marquart J. ,, Dsteuropaische cu Pauler Elet Lebedia, mae és iz. 1880. I. és historiseh- peer che Studien zur Ge schichte des IX. und X. Jahrhunderts. (Cirea 840-940.) rey 1903. V. 6. Deutsche Lite raturzeitiing. 1904. 34. SZ. Sasinek Fr. 1. A turkok és a magy: Micsoda nemvetséghey tartoztak jai. 3. A bolgárok és sea tare jesse d tur’ ERSTE A turkok. 5. Ungai agy varok teas aida ‘Saari, fen istóf. A magyarok eredete és őslaka. Szamosujvár, 1906. Pápai Károly. Az ugor típus. (Gina VI ce reálisk. 1893/4. érteítőjében. Henman Ottó. A magyar nép arcza jelleme. Bpest 1902. (‘Természettud. Tá Kényvkia Villalata. 70. köt.) Flare Onis. 2a IF age des magyarischen Typus. (Mitth. & SERIO Gesellschaft in Wien. 35. köt. 1905.) Vámbéry Armin. Die Reiee Kultur va turko-tatarischen Volkes. 1879. Pié Jos. 19 ungarischen Streitfrage. (Geactiide isten terra a ében, Mit einer Karte. Lipcse, 1886. V. 6. Pauler Gy. Száz. 1886, 269. Kuun Géza gróf. Fajunk lebediai 8 etelközi méivelédése. Felotvasis az Emi gyűlésén. (Kolozsvár, 1903.) Szabó Károly. A hét magyar nemzetségről. (Uj M. Múz. I. 1851—52. és Kisebb tört. munk. 1. 141.) Gyula. A MESET nemzetségekről. (Száz. 1870. 534. ‘omdrom Ares, ‘ régi magyar nemzetségek. (Tur. V. 97—105. 1. Kuun Géza. her magyar nemzetségről. (Relationes, I. köt. 7. fej.) Pauler Gyula. A hét törzsfő nevéről, (A m. nemz. tört. Szt.- pucrenigy 1900. 208. 1.) Jorma ee A vajda névről, (TT. 1 «A zonuki gnotuigrél> Ca Grigorjev. Die N als Nachbarn und Eroberer ci isirter Staaten. V. 6, "Vámbéry ree eredete. 1882. 339.1. Peisker J. Die ülteren Bezichungen der Slaven zu Ti tataren und Germanen und ihre socilgesehieháliete Bedeutung. u ÁLMOS-IRODALOM. Jászay Pál. Álmos a magyar krónikák szerint. (Reg , 1850. 94. 1) geseh, II. 1905. ee kü ban. Stuttgart, K canines Ig. vonatkozások : 27. 29. önlenyomatMagyar A MAGYAROK RÉGI NEVEL Patrubányi. A magyar név eredete. Gn Közl. 1883.) Nagy Géza. A «ma Ethnogr. I. ee 150. 68 372. Száz. 1897. Finite Bend A 105 származása. (Ethnogr. I. 1890. 285.) Thúry Józs. A magyar név. Száz. 1896. 210. 1. Marienescu Ath. Der philologische Ursprung und die Bedeutung des Volks ars név. és ujabban: törzstől vezeti le a oe ne et. Sebestyén Gyula dr. A magyar honfoglalás mondái. (A ae név. I. 317.) Darko magyar mint sze György Aladár. Álmos mondahos. (Phil. Közi. 1880. 180. 1.) Nagy G Az Álmos-monda. (Mythol deat Sepsi-Szt. György, 1884.) Nagy Géza, Álmos (Álmus) személynév. (Árpádkori személynevek. Tur. IX. 11g. 1. — V. 6. Vámbéry Ármin. Magyarok eredete 152., 67., 172. 1. Thúry József. A turul madárról, (Tur. 1886. 3. fiz.) ÁRPÁD-IRODALOM, Szabó Károly. Árpád a honalkotó. (M. Nép könyve. Uj folyam. 1856.) Karácsonyi Mihály, Árpád emléke. Pest, 1868. Kubinyi Ferencz, Árpád ősmagyar személynév. (A régi magyarok személynevei. Tur. III. r7o. 1.) Nagy Géza. Árpád mint személynév. Cones enone ‘Tur. VIII. 85. és ambos Armin. A magyarok 1.) Nagy G. Me ee aaa Tur. 12. Jenö. és helynev. (Akad. Bites 790727, füz. 592.1.) «A kra vonatk, Fischer Károly Antal. A húnok és magyarok fekete, illetve fehéri, elnevezéegfejtése 6. Száz. 1888, 276. 1.) Fiók Kar. Soler A magyarok régi neve Konstantinosnél, (Száz. 1896. 607—616.) Thiiry József. A magyaroknak «Szaszeles maa (Száz. 1897. 317. és 391. 1.) Fiók Károly. Megint a «Sabartoiasfaloi esas (Száz. 1897. 61. és 699. 1.) Gyom Gyula, Sabartoiasfaloi. (Phil. om 1898. ápril.) Pecz Vilmos. A Sabartoiasfaloi. Közl. (Phil. 1898.) Fiók Karoly, A Sabartoiasfaloi névről. (Száz. 33. 1899. 9. 1. Válasz Pecz V. és 38. Gyomiai Gy.-nak) Bálint G. A honfoglalás revizidja. Ig0I. V. 6. Száz. 1902. 564. Darkó Jenő. A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánczi íróknál. (Akad. Értes. 1907. 214. —6o3.) Erdy János. A magyarok , eredeti lakó földéről, Atelkuzu és azon helyről, hol sabartói asphalok laktak és a kunokról. (M. Tud. Társ. Évk. 1838. 9 Botka Tivadar, Na Magyarorszá: Lebedia, Etelköz. Ge eee tő 326—346. Balásy Dezső. Régi magyar neveink. (Botond, Álmos, Árpád stb. Bud. Hirl. 1898. jan, Karácsonyi János, Árpád giájának mesés volta. (Tur. X. 33. Hajnik Imre. Az alkotmányi fejlődés a X. századtól a XI.-ig. Bpest, 1871. Torma József, A fejedelemválasztás er enealo és a vét . (TT. 1886. nuki gré asl) Mátyás Flórián. Pogány szokások őseinknél. (Akad, — Történeti 1. T. egyezések és ztés, ‘ied. B To. sz.) Munkácsi Bernát. Vérszerződés a tatároknál. (Ethnogr. X. 1899.) Ferdinándy Géza. Az államalkotó szerződések a magy. közjogban. (Atheneum, 1901. év Steinacker Harold. Über Stand ung Aufgaben der ungarischen Verfassing schichte. MIOG. XXVIII. 1907. 2. 3 Leo Taktikajarél, a keleti forrásokról, Bee szerződésről (331. 1). : Pecz Vilmos, Adalék Arpad genealoGasca Kon: tanta ee ph.-nál. (Akad VIIL 39—41. a Ph.K.-ben XXL kot.) Fiók Karoly, ne Arpad-csalad névlajstroma Konst, Porph-nál (Száz 100) Bi Ja 0. okt. János (jelen Perey
