Oldal 425 [425]
OCR
TÁJÉKOZÁSÚL. Jelen munka tárgya és a rendelkezésünkre bocsátott tér úgy hozta magával, hogy az Árpádházi korszakra vonatkozó könyvészeti anyagot nem közölhettük a maga teljességében, hanem inkább csak az Árpádra és az Árpádokra vonatkozó szemelvényekben. Nem lenne értelme ezenkívül e helyen az idősb Szinnyei József Repertoriumában összegyűjtött régibb hirlapi czikkeket egytől-egyig feltámasztani. E tekintetben az anyagot szintén meg kellett rostálnunk. A régibb földrajzi és helytörténeti irodalomra nézve, péld. Havass Rezső bibliografiájára, a Szent-István emlékét felidéző dicsheszédeket illetőleg Némethy Lajos gyüjteményére, a Névtelen Jegyző árnyékában felburjánzott bibliografia dolgában pedíg dr. Sebestyén Gyula 1898-ban megjelent művére kellett utalnunk, és mindenütt arra szorítkoznunk, hogy a leg jabban megjelent fontosabb munk a már meglevő repertoriumokat Idjuk. A Pp jártunk el Árpádházi Szt.-Erzsébet rengeteg irodalmával szemben, melynek kimagasló termékeiből Laban Antal koto sziteniink. Barcza Imre — Erzébet-bibliografiájára ís utalhatunk. (1907.) Thémánk köri s a Felső-Volga menti szállás korára vonatkozó irodalmat éppen úgy mellőzzük, mint a tisztán imént jókora csokrot, melyet csak egy-két virágszállal kellett kiegéírt térfogata azt is magával hozta, hogy a fátyol borította ázsiai éshazéra nyelvészeti irodalmat, mely utóbbiról különben a Szinnyei József tanulmányához tartozó könyvészeti Függelék tájékoztatja az olvasót. Mi csak akkor és ott vesszük fel a fonalat, a midőn a magyarok elei a Feketetenger tájékain a bizánczi kulturállam perifériáján felmerülnek. Nagyjában véve tehát a Lebédiára és Etelközre vonatkozó dolgozatokkal kezdjük. De megelőzi az elbeszélő munkák névsorát a megfelelő kútfők áttekintése, melyek itt is, mint mindenütt, az illető szakasz élére kerültek. Magát az anyagot az egész korszakra kiterjedő nagyobb, általános jellegű munkákon kívül, a melyeknek jegyzékét előre bocsátjuk, — két szakaszra osztottuk, melyeket a királyság megalapítása választ el egymástól. E szakaszok mindegyike több alcsoportra oszlik. A kútfőgyűjtemények foglalják el az J. szakasz J. csoportját; a második csoportban a Lebédiára, Etelközre, bolgár háborúra, a pannóniai állapotokra, a honfoglalásra, a vezérekre és kalandozásokra vonatkozó irodalomnak jutott hely. — A második szakasz tartalmát az egyes Árpádházi királyok irodalma, az Árpádház dja, és végül a ödéstörténet keretéből az Árpádházi királyok sorsával vagy működésével már kissé távolabbi kapcsolatban álló válogatott «Vegyesek» képezik. Az általános jellegű munkákat (hogy a rájuk való utalás könnyebben történhessék), folyószámmal láttuk el, A gyakrabban idézett munkák és folyóiratok czimeit pedig megrővidítve jelöltük. E jelzések magy át a következő áttekintésben. adjuk. 365
