Oldal 411 [411]
OCR
az Árpádok czímeré4 ben, akkor nem ez marad ki legelőször az uralkodóház czímeréből és nem lép helyébe a vágásos pajzs. Ha oroszlán az Árpádok házának czímerképe, akkor ez a czíi. merben az uralkodó alak, A régi heraldika gyakorlata szerint a főalak kiemelkedik a czímerből messziről felismerhető módon s nem ábrázolják azt oly aprónak és héttől tizenegyig változó számban, a hogy ezt királyaink eredeti pecsétjein látjuk. Ha oroszlán az Árpádok czímere: oly erős családi érzékkel bíró uralkodó, mint IV. Béla, nem hagyja el azt a jelvényt, melyet atyja és nagybátyja több évtizeden át czímere gyanánt viselt, s az nem tűnik el nyomtalanul a királyi czímerből, érmeken, peeséteken okvetetleniil visszatér, a hogy a kírály néhány érmén, majd még az Árpádok idejében, mint a leányági leszármazás jogán trónkövetelő Anjouknak igényczimere, s végül az Anjou-ház ideje óta mint az ország czímerének egyik alkotó része, Az oroszlánnak, mint az Árpádok ősi czímeralakjának védői több emlék bizonyságát hozzák föl nézetük támogatására, Ezek között korra nézve a legelső a koronázási jelvények egyik legrégibb darabján a királyi pálcza kristály-gombján látható állat-alak. A pálcza gombját alkotó ásványkristályba ugyanis három oldalról erős keleti izléssel stilizált ülő oroszlán van belevésve, mely a régi perzsa emlékek orosz~ lánjaihoz hasonló. A vésés kora szakértők véleménye szerint még a X. századra eshetik; ahhoz azonban erős képzelő-tehetség ban az Árpádok lépő apró oroszlanjait és az Imre kirdly pecsétjén Jathatéknak mintáját ismerjük fel. Egy másik érv, melyet az Árpádok oroszlánja mellett felhoztak, a thűringiai czimer, melyről az a hagyomány, hogy a ringia czímerébe JJ, Endre király leánya, Szent-Erzsébet révén jutott, A nézetek megoszlanak, hogy e czímerben voltaképen melet. Némelyek, mint Michelsen és az ő nyomán Henszlmann Imre is, azt tartják, hogy vörös csíkokkal osztott pajzsmező s az oroszlán Szent Erzsébet thiiringiai czímerbe ; mások, élükön Hohenczímeréből került a lohe-Waldenburg herczeg, épen ellenkezőcsíkok valók az Árpádházi királyleány családi ringiai czímerben az ezüst-vői czímeréből, Ha a heraldikai felfogást és a régi gyakorlatot vesszük figyelembe, ez az utóbbi föltevés sokkal valószínűbb; mert azt ki tudjuk mutatni, hogy az Árpádkori czímeres pajzs és a zászló, mely utóbb Magyarország czimerévé is lett, vörös-fehér csíkozatú volt; oly heraldikusan stilizált ágaskodó oroszlánt azonban, mely elfoglalja a pajzs egész mezejét, a minő a thűringiai czimerben látható, az Árpádok egyik czimerváltozatában sem találunk. Az Árpádok oroszlánja apró, lépő vagy futó helyzetben lévő, a pajzs felületén sokszor ismétlődő állat; a thiiringiai pedig hatalmas, ágaskodó, a pajzsot teljesen kítőlő egyedüli czimerkép, A kétféle oroszlán, az Árpádoké és a thiiringiai, két különböző heraldikai A thűringiai czímerproblémát egyébként csak akkor lehetne egész bizonyossággal megoldani, ha teljesen megbizható hitelű 5 ékek allanó oe érkezésének éve, vagyis az 1211. év előtti vagy utáni időből valók-e, s a czímer-változás dsszefiigg-e Szent-Erzsébetnek Thüringiába jövetelével? Ilyenek nem létében, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a thűringiai oroszlán nem bizonyíték az Árpádok hasonló czimerképe mellett; de annak
