Stranica 410 [410]
OCR
nyosan csak azt tudjuk, hogy ezzel a hármég pedig igen érdekesen stilizált és fén lebegő alakban — az Árpádok kihalta utá, Ottó király pecsét- | jén találkozunk {legelészér. Ez ‘a hármas mas halommal — motívum, miként a kettős kereszt 'sem az; és korántsem jelenti Magyarország hármas hegységét, hanem jelképezi azt a hegyet, a Golgotát, a hol a Megváltó keresztje valósággal állott. Az a következetes gyakorlat, mely IV. Béla kora óta a kettős keresztet választotta Árpádházi királyaink czimeréiil, a pénzek vez retein nem érvényesül. A korábbi érmek változatos! képeihez JV. Béla óta még több járul: torony, félhold és csillag, angyal, sas, liliom, még kétfejű is, nyulat tépő ragadozó madár, lovas alak, sárkány, szárnyas és emberfejű oroszlán, szarvas stb.; de ezek mellett, között, a változatos veretképek / fellép. helylyel-közzel a határozott V. István pénzei. czimer is. JV. Béla néhány pénzén a kettős kereszt már pajzsban foglal helyet; sőt van egy érme, melynek előlapja a király álló " alakját mutatja, a mint czímeres pajzsát baljával maga elé tartja; ezen a pajzson pedig a kettős kereszt a czímer. IV. Béla korában eltűnik a királyi Miként a pecséteken, a pénzeken ís 'teljesen czímernek régibb alakja: a vágásos pajzs; s ha czímerrészlet van rajtok, az csak a kettős kereszt, Hogy azonban a vizszín tesen többször osztott pajzs sem ment tel V. Istvánnál, mint utódainál, az érmeken is a kettős kereszt motivuma az uralkodó. Hazai egykorú emlékeink vizsgálata tehát arról győz meg bennünket, hogy Árpádházi királyaink a XIII. század óta, mikor a czímerek intézménye megszilárdult, állapodtak meg egységes jelvény viselésében, s hogy ezt a jelvényt — előttűnk már ismeretlen okokból toztatták, czimert teljesen elfelejtették volna, Sőt, mint negyedfél évtized után megvála nélkül azonban, hogy a régi majd látni fogjuk, ez a régi czímerrész az Árpádok utolsó évtizedében, de még inkább az Anjouk uralkodóháza alatt, a magyar nemzet czimerének első és fő alkotó részévé vált, melyben a külföld is az sancienne zeti czímernek újabb, de szintén még az Árpádok korából eredő alkotórészével: a kettős kereszttel, mely a külföld szemében | a «nouvelle Hongries jelképezője volt. Sok találgatás és sok magyarázat merült fel arra nézve, hogy Imre és II. Endre királyok összetett czímerét hogyan és mimódon lehetne részeire bontani, közül mit lehet a kirdlyi ház családi ezimeréül felismerni. Egy időben, Horvát István nyomán, az a vélemény terjedt el, hogy a vágások Árpád leszármazottait illetik meg családi czímerül, az oroszlánok pedig az ország czímerének tekintendők. Podhraczky József ezzel teljesen ellenkező nézetet vallott, s az oroszlánokban látta az Árpádok családi czímerét, Volt, sőt ma ís van olyan nézet, mely ehhez a felfogáshoz csatlakozva, a vágásokban a királyság, az oroszlánokban pedig a kírály családi czi merét ismeri föl. Tudnunk kell azonban, — hogy ilyen finom megkülönböztetéseket a XIII. századi heraldika még nem ismert. 49 A római császárság sasán és a jeruzsálemi kirdlysdg arany keresztjén kívül a fejedelem czímere mindenütt egy volt az országéval, mely fölött uralkodott. Így volt ez hazánk ban is a míg di 4a-vált nem történt, KO ET ED
