Stranica 409 [409]
OCR
kép közül a vizszintesen osztott pajzsot tekintették a fontosabbnak, jellemzőbbnek. Igaz, hogy vannak JJ. Endrének pénzei, melyeken, nem ugyan pajzsban, tehát czimerkép gyanánt, hanem szabadon az érem egyik oldalán, oroszlán az ábrázolás, De hiba volna ebből arra következtetni, hogy ez czímerkép akar lenni; mert ép így taláJunk a pénzek veretein, szintén pajzs nélkül, szárnyas griffeket, bárányokat, szárnyakat, egyes és kettős kereszteket, csillagokat vagy liliomokat, s ezekben sem láthatunk czímerrészleteket. A XIII. század folyamán egyre jobban terjed az a felfogás, hogy csak az tekinthető valóságos czimernek, a mi pajzsban foglal helyet; ezért adnak sokszor a pecsétnek is pajzsformát. Czímertani szempontból érdekes, hogy WW. Endre pénzein mind sűrűbben találkozunk a magyar czímer második alkotó ré. szével, a kettős kereszttel, mely mint szimbolum, legelőször III. Béla egyik érmén jön lásos jelvény, melyet IV. Béla királyi czimerül választott, nem függ-e össze a magyar király szentföldi fogadalmával és II. Endre szentföldi útjával? mert kétségtelen tény az, hogy a kettős kereszt legelőször ama kíráIyunk pénzén látható, a ki szentföldi utjára fogadalmat tett s azt az a királyunk vereti gyakrabban pénzeire, a ki ezt az útat meg is tette. Egyébként a kettős kereszt II. Endre pénzein is még csak jelvény, melyet nem sen a vágásos pajzs. A királyi czímer JV. Bélával hosszú oroszlánjai pedig mindenkorra eltünnek a királyi czímerből és IV. Béla azt a vallásos motívumot választja czímeréül, melyet nagyatyja legelőször veretett egyik érmére. A jelképből valóságos czimer lesz az által, hogy a kettős kereszt pajzson foglal helyet, teljesen magában, minden kisérő ábrázolás nélkül, a lehetőségig jól kitöltvén a pajzs mezejét. JV. Béla első kettős pecsétje, melynek nyomója a mongol betörés idején veszett daié is az utolsó Árpádházi királyig a kettős keresztet mutatják a kirdly czímeréül. Ezt véseti pecsétjére főalakúl a trónkövetelő Martell Károly, mikor anyja, Árpádházi Mária jogán igényli a magyar királyi trónt. Ez a főalak Anjouházi királyaink pecséticin is. A kettős kereszt legtöbbször magában áll, minden kisérő dísz, minden mellékalak sen, néha-néha járul hozzá valamely jelentéktelen diszités. Így IV. Béla fia, V. Istvan kírály úgy véseti nagy pecsétjére a kettős keresztet, hogy annak közepén, a hol az ágak találkoznak, koszorú van és a kereszten kis csillag, a kereszt lábánál pedig egy sajátságos, jobbról és balról felhajló dísz. V. István utó: 11. Endre pénzei. kereszt alsó szára liliomos díszben végző; dik. Koszorú látható az utolsó Árpádházi király, III. Endre pecsétjének keresztjén is. Érdekes járulék, a mit csak Árpádházi kiralyndink pecsétjein látunk, az, hogy a / kettős kereszt virágcserép-forma edénybe van ültetve, a melyből jobbra és balra virágos ágak nőnek ki. Ilyen Erzsébetnek, V. István nejének és Fennenának, III. Endre a virágdísz mintha csak a nőiességnek volna szímboluma. A kettős keresztnek későbbi járuléka: a | hármas halom, a melyből kiemelkedik, -az Árpádok korában még nem fordul elő. Pray György felemlíti ugyan a királyi pecsétekről szóló munkájában Ágnes királycsétjét, melyen a kereszt hármas halomból nő ki, de reánk jutott emlékeinkből bizo
