Oldal 408 [408]
OCR
oly oklevélről történik említés, melyeknek arany pecsétje volt, azt azonban már nem tudjuk, hogy ez rajtuk van-e még. Hogy I. Endre már 1217 óta használja ugyanezt az aranypecsétet, ezt a máltai angol kir, levéltár egy 1266. évi olasz közjegyzői okleveléből tudjuk, mely a királynak a Jánosvitézek részére szóló nagy adománylevelét hiteles másolatban írván le, pontosan leírja az oklevél aranypecsétjét ís, s az igen részletes leírás mindenben megegyez II. Endre aranybullájának reánk maradt példányaival, A hírneves 1222, évi aranybullán, a jaszpecsétjének hátsó azaz ezímeres (Töredék. A bécsi cs. és kir. állami levéltárban.) Körirata : Dk SIIGILLVM - S(ej(un) DII] AINIDIRE€ - REGIS - TERN - BELE REGIS - FILM - ] magyar nemesség pallddiuman is ez a pecsét függött; és nagy veszteség, hogy az egyszerre hét egyező példányban kiadott okiratból korunkra egy sem jutott. Imre kirdly utódja, II. Endre, nemcsak aranybulláján, hanem az első kírályi kettős 1 Grech p is az használja czimeriil, még pedig egészen úgy, a hogy ezt bátyjának aranybulláján látta. Kirdlyaink között ő az első, a ki a XIII. század második évtízedétől kezdve életbe léptette a később oly nagy tekintélyre jutott kettős viaszpecsétet, melylyel az uralkodó annyi bir nyt és királyi k erősített meg. E kettős pecsét két oldalára oly képet vésetett, a minőt Imre király az aranybullára, Az első lapon a királynak trónon ülő alakja látható, a másikon a királyi czímer, egészen oly formában, a hogy azt az Imre aranybullája mutatja; csak az oroszlánok számában van egy kis változás, jelezve ezzel, hogy a XIII. századi heraldika nem tulajdonított fontosságot annak, hogy apróbb czimerképek a pajzs felületén kevesebbszer vagy többször láthatók-e; a szám változása a czímerkép lényegét nem változtatta meg. II. Endrének ez a kettős viaszpecsétje, melyet 1235-ben bekövetkezett haláláig használt, sok példányban maradt reánk, de egyikök sem teljes, a törékeny vékony viaszlemez valamennyinél megsérült. A czímer formáját azonban ennek daczára pontosan (7 megállapíthatjuk. E szerint a pajzs felületét kilencz vizszintes vágás osztja tíz csikra, melyek felváltva mélyítettek és kiemelkedők. Az oroszlánok a mélyített csikokon foglal- / nak helyet, s valamennyien — mint Imre jobb felé lépkednek, A mélyített csíkok közül a felsőben két, kírály aranybulláján az utána jövő kettőben három-három, az utolsó eléttiben ismét két, az alsó mélyített (/ csíkban pedíg egy oroszlán van, Az orosz lánok száma tehát tizenegy. A hasonlóság Imre király czimeréhez arra a feltevésre késztet, hogy a kettős pecsét II. Endre arany- 4. bullájánál korábban, egyenesen Imre arany- 7 pecsétjének mintájára készült és hogy az 30 oroszlánoknak nagyobb száma a rendel-f > kezésre álló nagyobb felületben leli magyarázatát, d A királyi czímer negyedfél évtizeden át nemcsak a királyi pecséten lesz állandóvá, hanem egyre gyakrabban találkozunk vele pénzeken látható képek között is. IL. Endre korából hat oly veretet ismerünk, melyeken a magyar osztásos czimer pajzsban foglal helyet; az osztályokról eltűnnek az / oroszlánok, csak a vizszintes csíkok maradnak meg. Az oroszlánok eltűnésének a pénzek kis felülete is lehet az oka, a mi nem | engedte meg, hogy ezek az apró ezímerképek rajta helyet találjanak; de mindenesetre [/ feltűnő, hogy az oroszlánok maradnak el és nem a pajzs osztása; s ez a körülmény / arra enged következtetést, hogy a két czímer
