Stranica 407 [407]
OCR
példányban maradt korunkra. Ez az aranyoklevelét erősíti meg, melyet a bécsi állami levéltár őriz, A kétoldalú bulla egyik felén a király trónon ülő alakja a szokott ábrázolásban látható; másik oldalán van az a czímer, mely kifejlettségével, összetett voltával feltünést kelthet nemcsak minálunk, hol ez a legelső czímerkép, hanem a heraldikai emlékek terén jóval előttünk járó külföldön is. A XII. századból s a következőnek elejéről való czímeres emlékek csaknem kivétel nélkül egyszerű alakokat mutatnak czimedurván stilizált természetes, jobbára állati alak a czímer; vagy ha a czímert a pajzs felületének geometriai osztása képezi, ez az osztott felület magában egyuttal a czímermagában véve is önálló czimerképet alkotó osztott pajzsfelületen foglaljon helyet, ez időtájt még a czímeralkotásban minket messze megelőző külföldön is nagy ritkaság. Heraldikai szempontból annál érdekesebb tünet, hogy hazánkban, a XII. század czimertelen kora után, a heraldika egyszerre ily fejlett alkotással lép fol; úgy hogy szinte fölmerülhet a kérdés, nem szerkesztette-e ezt a szépen stilizált összetett czímert Imre király atyjának, III. Bélának második nejével, Margit franczia királyleánynyal, vagy épen Imre nejének Aragoniai Konstancziának kiséretével a távol nyugatról hozzánk jutott valamely franczia vagy spanyol herold, kinek rendkívül kifejlődött czímerérzéke volt? Imre király czimere kissé kifelé hajló szélű, a pecsét mezejét jól kitöltő háromszögű pajzson foglal helyet, A pajzs kilenczszer van vizszintesen vágva oly módon, hogy rajta őt szélesebb és ugyanannyi keskenyebb a czimerkép, kivált az oroszlánoké, nem eléggé éles; de ez azért félreértésre nem Ezt az összetett czímert, melynél a természetes alak (az oroszlán) rá van téve alakra, Imre király csak az aranypecséten használta. Nagy viaszpecsétjén czímernek nincs nyoma, mert a pecsét képébe a király gyűrűjével négyszer is benyomott lovasalakot nem nézhetjük ennek; úgyszintén nincs czímer pénzein sem, melyekről az atyja által egyetlen egyszer használt kettős kereszt motívuma is eltűnik. Hogy azonban az Imre arany-bulláján látható ábrázolás nem csupán az ő választott czímeres jelvénye, mely csakis őt illeti meg, hanem sem mutatja jobban, mint az, hogy öccse és utódja, II. Endre, azt csaknem változatlanul átvette és czímerül használja pecsétjein, pénzein egyaránt. A mi változás II. Endre arany-bulláján történt, az nem lényegbe vágó és a czímer királyéhoz hasonló formájú pajzs felületét hét párhuzamos vizszintes vonal (osztja nyolcz csikra. E csíkok minden másodika kiemelkedő s ezeket az Imre kirdly czimerében látható oroszlánok töltik meg, de valtozta- — tott helyzetben. A három felső kiemelkedő csikban két-két oroszlán egymással szembefutni látszik [és közöttük egy új czímerkép van, mely kis szivalakhoz vagy pajzsocskához hasonló; a legalsó rövid csikban, a pajzslábban, hol két oroszlánnak különben mely fejét hátra fordítja. Az oroszlánok száma tehát hétre apadt; de az elrendezés a heraldikai stilizdlas szempontjából sokkal jobb, sokkal tetszetősebb. Az oroszlánok bec látható új czimerkép, a kis pajzs, ünk szerint nem külön czimeralak, csik támad, melyek A szélesebb mélyített osztályokban oros: lánok lépnek jobbfelé, és pedig a két fels ben három-három, majd a pajzs lába felé eső kurtább csikban kettő, az alsóban pedig egy. Az oroszlánok száma tehat kilencz. csak a hely kitöltésére való, inkább diszitményszerű járulék. IL. Endre aranybullája már nem csupán egy a bécsi állami levéltárban s Nemzeti is őriz egy szép példányt a ‘ty pull E hogy az arany-bulla ezime res oldala kevésbé élesen van kinyomva, mint a trónján ülő király alakja, úgy hogy Kállay-család levéltárának egy 1223. évi
