Stranica 406 [406]
OCR
nélkül képzelt. Ilyen czimer, melyet pajzson, te nemzeti jelvény lehetett őseinknél, igen vanben a hagyomány nem tar lószínű; " totta volna.fénn századokon át nevét, emlékezetét. Maguk a krónikák mondják, hogy a turulmadár afkiralysag koráig volt őseink hadi jelvénye; és valóban a XI. századtól kezdve | á sem történeti emlékeink sem a nem említik ilyeniil. ZENT ISTVÁN idejétől kezdve az uralkodóház czímerének meg© állapításánál más, sokkal biztosabb alapra támaszkodhatunk, mint a hagyomány, melynek sok száz évvel későbbi krónikák a tolmácsai. Ez a biztosabb alap: a királyi pecsét és a folyó pénz. A kettő közül czimertani szempontból értékesebb az első; mert a pecsét, mely a királyi akarat látható jele, mely erőssé, befejezetté tesz intézkedést, kegyelmet, parancsot, mindig nagyobb ellenőrzés alatt állott és nagyobb gonddal készült, mint a tömegesen gyártott, a mindennapi használatra szánt pénz, melynél a felület kicsiny volta sem tette lehetové, hogy rajta a királyi jelvényt oly pontosan, oly gonddal ábrázolják, mint a nagyobb terjedelmű királyi pecséten. Sajnos, úgy a pecsét, mint a pénz teljes két századon át rejtve tartja előttűnk a királyi család jelvényét. A kírályi pecsét jéig egyoldalú, egyképű pecsét, melyen csak a király trónoló alakja látható az uralkodói méltóság jelvényeivel, fején az egyszerű nyilt koronával, kezében a birodalmi pálczával és almával; hozzájárul a megfelelő körirat, Mind a két oldalukon kinyomott pecsétjeink között az első II. Gejza ólombullája, melynél a pecsét hátlapján lett volna ként a pápai ólombulláknál, csak az ural 342 földön szintén így van. Czimeres jelvények pecséteken szórványosan a XI. század óta lépnek fel, de még igen ritkán; sűrűbben jönnek elő a XII. század folyamán, de általánossá csak a század vége és a következőnek eleje óta válnak, ugyanabban az időben, mikor az Árpádok családi czímere, minden előzmény nélkül, a maga teljes kifejlettségében lép elénk Imre kirdly aranybulláj Nem kedvezőbb az eredmény, ha királyságunk első két századából fenmaradt pénzeink hosszú sorozatán tekintünk végig. JI. Béla király idejéig nincs egyetlenegy érmiink sem, melynek ábrázolásában akár a királyi czímer valamely alkotó részére, akár egyáltalában valamely czimermotivumra ismerhetnénk rá. Egyenlőszárú vagy ( hosszúkás keresztek, csillagszerti képek, háromszégek, körök és félkörök, ki- és befelé forduló félholdak, számtalan változatban láthatók az érem azon oldalán, a hol czímert keresnénk. III. Béla egy érmén azután egyszerre fellép a későbbi királyi és állami czímernek egyik alkotó része, a kettős kereszt, kétségtelenül még nem mint czimer, hanem mint utódai alatt ís nagyon szórványosan és mellette az egyszerű kereszt még hosszú ideig látható érmeink veretén. A heraldika a XII-XIII. századok találkozását jelöli meg azon időpont gyanánt, mikor a középkori czímeres intézmény megnak is ebből7az időből való a legrégibb emléke, Ez a legrégibb emlék pedig a kirdlynak, tehát Árpád törzse egyik sarjának a czimere. A meglehetősen komplikált czimer a maga egészében, minden részletével együtt a királyé és nem lehet arra gondolni, hogy annak valamelyik része az államot, az országot illeti meg; mert ebben az időben az uralkodói és az országos czímer — a római szent birodalom sasa és a jeruzsálemi királyság keresztje kivételével — még mindenütt egy volt. Ez a nagybecsű ábrázolás tehát az Árpádok uralkodó családjának legrégibb reánk jutott czímere. A legelső királyi czímer Imre király aranybulláján látható, mely egyetlen egy
