Stranica 392 [392]
OCR
zunk ; ezeken kívül egyedüli képei azok, a melyek a két Turóczi-krónikában s a Mausoleum-ban láthatók. Ugyanez áll különben Aba Sémuelre is. End rövidre nyirott szakállal ábrázolja mán rájuk nézve legrégibb forrásunk, a Képes Krónika. Mind a három kép bizonyosan csak a festő képzeletének alkotása; e három királyunk közül egyik sem volt olyan kíváló, hogy két-három emberöltőn túl emlékeztek volna felőlük. A Turóczi-krónikák képeit alíg érdemes felemlíteni. A briinni kiadásnak Salamonra nincs is külön képe ; Salamon király és öccse Dávid vezér vagy herczeg. (A Bécsi Képes Krónika szerint. R kezdőbetüben) ugyanazon illusztrácziót használja Albert viszont az kírály (J) képmása gyanánt ; külön gsburgiP dúczot juttatnak, már a másik két királynak nem; Endre képét mint Venczelt, Béláét pedig mint V. Istvánt még egyszer alkalmazzák. Árpád-házbeli királyaink között egy sincs, akinek olyan hitelességii képe maradt volna korunkra, mint J. Gézának. Ismeretes, hogy a magyar szent koronának alsó felét, a mely önállóan a később hozzátoldott felső ívek nélkül is tökéletesen befejezett bizánczi szabású korona, VII.Dukasz Mihály császár készíttette Géza loraly számára, | Ikal klenédiumok a pozsonyi várba zárkozott Salamon kezén voltak, Géza tehát kénytelen új koronát szerezni. Természetesen Bizánczba küld, a melynek császári udvarával barátságos viszonyban áll s a hová, házassága révén, rokoni összeköttetés is csatolja, A koronakiildést a ravasz politikus császár arra használta fel, hogy magat mintegy Géza hűbérura, vagy legalább pártfogója gyanánt tüntesse fel, ennek szimbolumaként a koronára rátetette saját maga és fia zománczozott képmását, de — talán hogy a sértő szándék látszatát elkerülje — a Gézáét ís, ugyanolyan alakban és nagyságban, E művészi kivitelű emailképecskétől lehetetlen az egyéni vonásokat eltagadni. A magyar kirdlyt révid — hátúl talán befont — hajjal, lehajló bajuszszal s olyan kér TEGBITZ Aeonar)C INICTOC KPAAHC TOYPKTAG szaz: Geobitz Turkiának hivő ki ágba menő dús körszakállal ábrázolja, a minővel jóval későbbi képek testvérét, SzentLászlót szokták festeni, s a melyet a Képes Krónika után, bizonyosan helytelenül, ben. kún-szakálnak neveztek el újabb Valószínű, hogy a zománczot készítő bizánczi művész soha sem látta Gézát, de viszont bizonyos, hogy nem pusztán képzelete után dolgozott. Géza követeitől könnyű volt megtudni, minő külsejű a király, a kinek képét meg kellett formálnia s ezek, ha másról nem is, haja, bajusza, szakála alakjáról pontos leírást adhattak. Ha a művész erre nézve nem kap utasítást, bízonynyal a bizánczi előkelők rövid, hegyesre abból az a mikor őt 1075-ben a német csá nyírt 1, hosszúra hagyott hajával abrazolj ezzel pártolt Salamon helyére uralkodójává kivánta az ország megválasztani. A királyi BBO ee J 1 Pel Gézát különben a Képes Krónika is szaz kálasan festi. Volt-e ennek az ábrázolás
