OCR
Hic salutis semita Vite iuniorum Via tuorum inclita Turbe seniorum Quasi David deiicit Funda Philisteum Dum de carne perficit Emricus tropheum Res est mira penitus Quod per vim virtutis Superatur funditus Ardor iuventutis. (43) Az ő jeles erkölcse út az idősek seregének, Miként Dávid a filiszteust parittyával leveré, Ekként Imre teste fölött nyert diadalt. Valóban csodás dolog, hogy a lelki erő Teljesen legyőzé az ifjúság tűzét. RPÁD ÉS MAGYARJAI, hogy e hazát elfoglalják, s az idegen népeket annak visszafoglalásától elriaszszák, tagadhatatlanúl sok sebet ütöttek a X. század németjein és olaszain, De az isteni gondviselés úgy intézte a dolgot, hogy egy magyar később mintegy helyrepótolta és áldott kezével meggyógyította azokat a sebeket, megmentvén sok beteget, éhezőt a gyors haláltól és nyomorúságtól. Úgy látszott, mintha csak öldöklésre lett volna teremtve Árpád ivadéka, pedig megnemesbült, és gyógyító írt ís tudott nyujtani egy nemeslelkű, szent nő által, E nő magyar Szent-Erzsébet vala. Korán elszakadt hazánktól, s lelke a szenvedések között emelkedett magasra, Anyja Meraniai Gertrud erőskezű, nagyravágyó, hatalmas asszony volt. Az andechsmerániai herczegeknek Thiiringiatol délre és nyugatra Frankóniában is voltak birtokaik, Gertrud egyik testvére Eckbert pedig épen a gazdag, fejedelemséggel felérő bambergi püspökséget bírta, szintén Thiiringia mellett. Ez a thiiringiai őrgróf figyelmét az sndechsih kkel meraniai her Fk való 6: e irányította, mert így egyrészt támogatást is nyerhetett tőlük, másrészt reménysége lehetett, hogy a Thűringia mellett eső herczegi 316 birtokok, mint leányági hozomány Thűringidhoz kerülnek. Ez okból fordult tehát merániai Gertrudhoz, a magyar kirdlynéhoz, II. Andras magyar kirdly nejéhez, és már korán, hogy Gertrud második leányát: Erzsébetet, fia: Hermann számára megszerezze. Maga az egye ere is ER de meg az is vil jak, hogy Corinud «végezte az ország dolgait és leánya kihdzasitasdra is ő viselt gondot».(44) Nem csoda tehát, ha a magyar kirdlyi udvar a német őrgróf ajánlatát elfogadta, SzentErzsébetet 1211-ben 4 éves korában nagy hozománynyal át ís adta anyja a thűringiai követeknek, hogy azok Thiiringiaba 1211-ben lépéseket tett, vigyék és ott neveljék. Azok a fellengző remények, melyeket a thiiringiai udvar Erzsébet eljegyzéséhez fűzött, 1213 őszén, Gertrud meggyilkolásával megsemmisültek. Több pénzt, értékes hozományt Magyarországból nem várhattak. Három év mulva még egy másik, borzasztó csapás nehezedett az akkor fejlődő, 9 éves korában levő Erzsébetre. Jegyese: Hermann is meghalt, Ettől kezdve valóságos kinszenvedés lön élete, Csak az érgréfi család vagyoni helyzete okozta, hogy vissza nem küldötték hazájába, mert ez esetben vissza kellett volna fizetni az 1211-ben és 1213-ban felvett hozományt, több mint Sooo márka ezüstöt érőt, mai pénzben mintegy 354.000 koronát. Eljegyeztek tehát elhalt jegyese őcscsének: Lajosnak, De természetesen nem szívesen látták, csekély hibáért megszidták, szígorúan nevelték, és mindenféle bosszantással akarták rábirni, hogy okot adjon az eljegyzés felbontására. (45) E 7 évig tartó kínzó mellőztetést és csúfolódást 5 évíg kedves, derűs napok váltották fel, mert 1221-ben második jegyese: il vette és nagyon szerette őt, De 1226-ban férje eltávozott, 1227-ben meghalt, és Erzsébet három kicsiny és egy csecsemő gyermekkel magára maradt, hazájától, atyjától távol, idegen földön! S ha még csak magára ma Lajos, csakugyan ni radt volna, de anyósa és testvérei egyszerre ellene támadtak, s annyira üldözték őt, hogy 1 bE i , a gyi kínok, ység, szenvedések között élt heteken keresztűl az
Structural
Custom
Image Metadata
- Image width
- 1280 px
- Image height
- 2003 px
- Image resolution
- 300 px/inch
- Original File Size
- 924.17 KB
- Permalink to jpg
- vis_000001/0375.jpg
- Permalink to ocr
- vis_000001/0375.ocr