Stranica 368 [368]
OCR
locsai érsek, az apostoli szék követe előtt, hogy «Szent-Istvin a pápa meghagyásából az országot püspökségekre osztotta fel és az egyházakat csodás módon gyarapította: ; (21) 1237-ben pedig IV. Béla kanczelláriája egész pontosan körülírta, mit értettek ők SzentIstván apostoli hatalma alatt, Arra kérte a pápát, hogy ha csakugyan hadjáratot kell indítani Bolgárországba, az apostoli követ méltósága IV. Béla kírályunkra ruháztassék, és így legyen neki hatalma «a püspökségek felállítására, azok határainak kitűzésére és az első püspökök oda helyezésére, mert fezek boldog lék ű nak is megvoltak engedve: (22) t-Istva Oly szép, oly magasztos volt ¢ gondolat, hogy Szent-Istvan mind a világi, mind az egyházi ügyekben törvényszerzője vala a magyar nemzetnek, hogy a költők is kapvakaptak rajta. A Szent-István ünnepére írt lélekemelő I kb indúntalan rá a kettős hivatds dicsditésére, előbb latinul, majd a magyar nyelv fejlődésével magyarul ís. Így a legrégibb, még 1430 előtt készült zsolozsmáskönyvben (breviariumban) már e verset olvashatjuk: Iste sanctus predicator Hungarorum primitus Cristiane legis dator Factus est divinitus Pro binis dans bis bina Dupplicato pretio Vel pro quinque dans bis quina Reportando domino. E szent hirdette először A magyaroknak a hitet, Csodás módon a keresztény Törvény adója lett. Két talentumért négyet Vagy az ötért kétszer ötöt Kétszerezett értékben Hozott vissza az Úrnak. (23) Az 1341-ben készenálló esztergomi misekönyvben pedig már feltaláljuk a Verbőczy Istvánnak annyira tetsző és azért a Tripartitum-ba (I. 11. 4.) szintén fölvett következő verseket: Per hunc Christus predicatur Turba credens baptizatur Fides Christi dilatatur In tota Pannonia. Hic adinstar Salamonis Struit templa, ditat bonis, Ornat gemmis et coronis Cruces ef alfaria. Ad regendum hic prelatos Viros ponit litteratos Justos, fidos et probatos Ad robur fidelium. (24) Általa Krisztus hirdettetik Hivő sereg kereszteltetik Krisztus hite terjesztetik Egész Pannoniában, Ő, mint egykoron Salamon, Templomot rak és gazdagít, Gyöngyökkel a kereszteket, Koronákkal az oltárokat ékíti. Ő a kormányzásra főpapokúl Tanult, igaz, hű És kipróbált férfiakat helyez A hivek megerősítésére, E hymnusokon lelkesült az a magyar ének-költő is, a kinek verse Kisdi Benedek 1648-iki énekes könyvében maradt reánk. A magyar nyelv természetesen nehezen tii a saphoi-i versszakok nyűgét, de a költő azért elég ügyesen összefoglalja Szent-Istvánnak, mint a keresztény egyház szervezőjének érdemeit, ekként: «Sok templomokat és püspökségeket Magyarországban fundála s helyeket Kikben szüntelen Isten dícsérteték S neve hirdetteték, Sok gazdagsággal azokat bétölté, Szent oltárokat fel is ékesíté Ki I. kszép Drágakövekkel. E mellé szerze igaz Pásztorokat, Más országokból hoza tanítókat, Kikkel oktaté Magyar Pogányokat Keresztyén hitre, (25)
