Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh
PrijavaRegistruj
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Pregled
vis_000001/0000

Árpád

  • Pregled
  • Prikaži metapodatke
  • Prikaži Permalink
Ukupno stranica
467
Kolekcija
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0366
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Stranica 367 [367]
  • Pregled
  • Prikaži Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Preth.
  • Sledeće
vis_000001/0366

OCR

Az 1437-ben fellázadt erdélyi parasztok vezetői komolyan azzal hitegették a köznépet, hogy Szent-Istvan nekik szabadságot adott, meg is van Szent-István levele róla, csak az erdélyi urak nem akarják előadni. Egész komolyan fel akarták tehát keresni a királyi udvart és követelni, hogy Szent-Istvánnak a jobbágyok szabadságáról szóló levelét adják ki. (13) Bármennyire szomorú emléke is ez az akkori emberek tudatlanságának és hiszékenységének, mégis elárulja másrészt, mily nagy volt a bizalom a magyar nemzet körében Nereenicnventcinehibcle eachent A legnagyobb, legsajdtsdgosabb kitiintetést azzal akarta adni a magyar kézvéle mény Szent-Istvánnak, hogy utólag megtette őt nemzetünk egyetlen térítőjévé, sőr egyházi törvényszerzőjévé is, Hogy ez a valósággal ellenkezett, azt vagy nem tudta, vagy nem törődött vele. Szent-István kis életirata még határozottan Gyécse fejedelemnek tulajdonítja a magyar főúri osztály megtérítését, s az egykorú Thintmár, merseburgi püspök szavaiból tudjuk, hogy eza való, De mar Hartvik, az 1100 táján író győri ök jóformán eltiltatja az angyali jelenésben Gyécsét a keresztény hit terjesztésétől, mert vértől ázott kezei vannak s azért fiára, a születendő Istvánra kell azt hagynia. (14) Ugyanez időtájt Alberich mér capostoli férfiúv-nak nevezi Szent-Istvant; (15) 150 táján pedig a korona küldés módjának mondájában teljesen kifejlődött Szent-István térít. és egyházszervezői, apostoli követségi hiedelme ís. A SzentIstván tetemeit őrző székesfejérvári kanonok szemében a dícső kírály már nem csupán apostoli férfiú, hanem valóságos apostol, a ki, mint apostoli keresztet vifethet maga előtt, s a ki állítólag ily magasztalást és felhatalmazást nyer a pápától: En csak apostoli (utód) vagyok, ő pedig, a ki által Krisztus akkora népet térített magához, méltán Krisztus apostola, s azért az Isten egyházait a mindkét jog szerint szerkövet, sára a meggyőződés Szent-István egyházszervezői felhatalmazásáról. Nem tudták, talán nem is hallották, hogy Szent-Istvan az ide küldött pápai követekkel tárgyalt, hogy maga is sok izben küldött követeket az apostoli székhez, (17) s így az egykorú em lékekből az ő apostoli követségének, egyházszervezői felhatalmazásának épp ellenke: lehet kiolvasni. A magyar egyházi és világi kormányférfiak csak Szent-István bővített életiratat tartják szentírásnak, s azért a XII. század végén Hartvik művéből kihagy ják e szavakat: «per consensum ef subscriptionem Romane sedis apostolici» vagyis, hogy a római, apostoli szék beleegyezésével és okiratával lett az esztergomi püspökség érsekséggé; (18) ellenben Hartvik műve s0-ik fejezetébe beletoldják e szavakat: ipse vero rex episcopia tam videlicet archiepiscopalem, quam omnes episcopales ecclesias amplissimam singulis assignans dioecesim et unicuique semper preficiens idoneum presulem... regaliter disposuity. (19) Azaz: «Maga a király mind az érseki, mind az összes püspöki egyházakat, igen terjedelmes megyét jelélvén ki mindeniknek és alkalmas főpapot állítván mindig azok élére, — kírályilag elrendezé.» Egy élesszemű, jogászi elme: III. Incze pápa, már 1201-ben észrevette, hogy a SzentIstván bővített életiratába foglalt hiedelem idővel félreértésekre ad okot. Elrendelte tehát, hogy Szent-István bővített életíratából törölni kell azt a részletet, a mely szerint ő mindkét jog szerint intézkedhetett az egyházakról. (20) E; Ámde nem töröltette e szép szólamot: «En csak apostoli vagyok, ő pedig méltán Krisztus apostola,» Nem gondolta, hogy e szólamor utóbb jogforrásnak tekintik! Ennélfogva e szólamot és Szent-István egész, megtoldott életiratát 1201 után immár pápai engedélylyel olvasták évről-évre a magyar egyházakban, s így mind nagyobb körben terjedt a magyar nemzet fiai között az a vélemény, hogy Szent-István nem csupán országunk, k alapítója, hanem nemzetünk vezendő népekkel együtt az ő bizzuk, a mint az isteni kegyelem ot oktatja. »(16) Mint a hógörgeteg haladásában, úgy nővekedett a magyarokban e szavak olvasdapostola, egyházi téren is teljes hatalmú szervezője vala. 1233-ban mint a magyar királyi udvar álláspontját, meggyőződését hangoztatja a kanczellár: Csák Ugron ka

Strukturalno

Custom

Image Metadata

Širina slike
1280 px
Visina slike
1854 px
Rezolucija slike
300 px/inch
Veličina originalnog fajla
734.11 KB
Permalink ka JPG-u
vis_000001/0366.jpg
Permalink ka OCR-u
vis_000001/0366.ocr

Privaci

  • Politike privatnosti
  • Kolačići

  • https://facebook.com/tripont

Veb Sajt

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kontakt

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

PrijavaRegistruj

Пријављивање корисника

Zaboravio sam šifru
  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh