Stranica 362 [362]
OCR
ak Szent-Péter Pal ues (A Baal Reges Ket 20h) Három férfiú: Szent-István, Szent-László, Szent-Imre és két nő: Magyar Szent-Erzsébet és Boldog-Margit jutottak ekként a magyar nemzet lelki szemei elé. Példájukon lelkesedve emelkedhettek őseink Istenhez, tetteiken buzdulva gyakorolhatták a vallásos, jó cselekedeteket. Hozzá még Árpád szent ivadékai nem voltak csupán általános mintaképei a vallásosságnak, Mindegyik lelkén drága gyéngyként ragyogott egy-egy olyan lelki tulajk rendet és békét a gonosztevők ellenében szigorú törvényekkel biztosította, s így ha: zánk fenmaradásának alapjait megveté. Maga Szent-István küzdelmes hadjáratait tartotta élete legnagyobb cselekedeteinek. kortársai egyrészt lovagiasságát, másrészi jámbor hiveivel való szelid bánásmódjái bámulják; a magyar nemzet azonban kü lönösen mint bölcs törvényszerzőt tisztelte. E tisztelet azután mindinkább növekedett, Az egykorúak az akkori szokás szerint egyik kezében országalmával, másik kezé. ben lándzsával ábrázolják őt (mint pl. a koronázó paláston); de a későbbiek a kard vagy lándzsa helyett kormánypálczát adnak kezébe, mert, a mit a kormánypálcza jelez a helyes igazgatást, a bölcs törvényszerzést tartják az ő legnagyobb érdemének, Maga a Bécsi Képes Krónika festője is azon lap hol a Gyulával, majd a hol a elején, a Kajánnal (Kean-nal) vívott harcz leírásához fog, mint a megkötözött Gyulát korholó, győzedelmes királyt, lován, illetve a győztes bajvívót, lováról leszökve és Kaján mellére lépve ábrázolja ugyan, de az alatta levő kezdőbetűbe már megint Szent-Istvánnak kormánypálczát tartó képét festette bele. S nem is csodálkozhatunk rajta, hogy donság, a melylyel ő a magyar különösen javára vált és fenmaradását előmozdította. E végből mutatjuk be őket, bár csak rőviden és főbb vonásokban, egyenként. YILVÁNVALÓ, a szigorú bírálat előtt is megálló bizonyítékokkal nem tudjuk igazolni, hogy épen építtette volna Fejéregyházát Árpád sírja mellé, de ha a porló tetemek védelmét nem is tulajdoníthatjuk biztosan néki, Árpád lelke nagy alkotásának, a magyar hazának megmentésében döntő része volt. Szent-István a főurak hatalmát megsemmisítvén, az ország egységét gyökeresen helyreállítá; az egységet biztosító királyi méltóságnak felsőbb, külföldön is elismert szentesítést nyert; a nemzet osztályainak jogait és kötelességeit megszabta; a belső 306 Szent-Istvannak . országrendezői, törvényszerzői bölcsesége oly mélyen belevésődött a XII—XIV. századbeli magyarok elméjébe. Utódjának önkényes, felforgató intézkedései s az 1046-iki forradalom fenekestül feldulták az ország belső békéjét. 1077-ig sem J, Andrásnak, sem utódainak nem volt módjukban, hogy a nekivadult zavargókat bizt I a ee az élet- és vagy! go! egészen helyeeallireak. Természetes, hogy ekkor az ország javarésze Szent-Istvan erős kezű kormánya, belső békéje után sóvárgott, s még természetesebb, hogy cise Szent-Jstvannak ama leked iG és törvényeit, a melyekkel az élet- és vagyon-biztosságot fentartotta, mindenki helyeseknek, bölcseknek tartotta s tekintélyük előtt meghajolt. Viszont ebből származott később az a törekvés, hogy minden fog, minden helyes szokás eredetét Szent-Istvá szerették vi , mert Szent-Istvan nevének varázsa minden ellenkező szót elnémított, s az ő reá való hívat
