Oldal 349 [349]
OCR
szigorral lépett föl, hogy elődeinek a papok k végre gére határ hajtsa Erélyének hatása a Kálmán kírály alatt tartott második zsinat végzésein már érezhető. Ezek szerint ugyanis a piispok senkit sem szentelhet szerpappá vagy miséspappá, hacsak meg nem igéri, hogy nőtlen marad, Ha pedig a félszentelendonek már van felesége, a fölszentelésbe ennek is bele kell egyeznie és önmegtartóztatást igérnie Az ily módon elvált feleséget a pap külön helyen tartja, eltartásáról gondoskodik és az apostol szerint, habár van felesége, úgy veszi, mintha nem volna. Ha a pap ágyassal él, ezt elveszik tőle; ő rá meg a pűspök szabja ki a vezeklést, s ha ezen túl van, egyházi hivatalát ismét gyakorolhatja, Pap nem jarhat világi emberek ruhájában; vagyis nem viselhet hasított köntöst vagy tunikát, tarka vagy sárga keztyűt, vőrős hímzésű vagy zöld palástot, harisnyát és kápát, himzett vagy selyem sarut. Midőn Kálmán király látta, shogy a felserdült hit immár a tökéletes isteni félelemnek erejébe öltözött volna, arra adta elméjét, hogy a törvény lánczának köteleit bőlcsen megtagitsa». Elrendelte, hogy a ki az előírt ünnepeket nem tartja meg, ha szabad ember, három napig béjtél; ha szolga, hét botot kap. A hívek a templom mellett temetkezzenek; a kántorbőjtöket a régi szokás szerint tartsák meg. A ki az izmaelítát a disznóhústól való tartózkodáson vagy saját felek szokásán kapja, köteles följelenteni a kírálynak, Ha az izmaclitahoz vendég érkezik, mindnyájan csak disznóhúst egyenek. Min den izmaelita falu építsen templomot s ezt lássa el javadalommal. Ha a templom elkészült, a falu izmaelítáinak fele hagyja el a falut és valamelyik irányban telepedjék le, A zsidó csak püspöki székhelyeken lakhatik; keresztény szolgát ne adjon-vegyen és ne tartson magánál szolgálatban. A törvény keltétől számítva bizonyos ideig ugyan még eladhatja, de ha nem teszi, a szolgáját veszti. A házasságkötést törvénynyel nálunk legelőször Kálmán király szabályozta: A szent zsinatnak úgy tetszett, hogy a házasságkötés templomban, pap jelenlétében, alkal mas tanúk előtt, az átadás bizonyos jelével, a két fél megegyezésével történjék; külöi ben a házasság ágyasság gyanújába esik. A házasságtörő asszony sorsa ugyanaz, mint Szent László korában. Az asszony / bárhányszor szökik is meg urától, mind annyiszor visszaviszik hozzá; mert meg- \ vagyon írva, hogy a mit Isten egybekötött, azt ember szét ne válaszsza. Kálmán kirdly a tulajdonjog megvédel- / mezése végett mondja ki törvényben, hogy a ki más földjét igazságtalanul lefoglalja, épen annyi féldet vesznek el tőle és még ! eső részből valamit elsikkaszt, ennek két- | szeresét fizeti. 2 Kálmán király egészen a katholikus egyház álláspontjáról nyilatkozik, midőn elrencsenek, szó se essék; a rontók ügyében a főesperes és az ispán itél. A ki egyszer hamisan tanúskodik, többé tanú nem lehet s arczára tűzes vassal keresztet sütnek. Mivel a nép részint szegénysége, részint az utazás nehézségei miatt a királyi kuriát bármily ügyben nem kereshette fől, Kálmán király elrendelte, hogy minden egyes piispokségben a püspöki székhelyen évenkint két ízben — Szent-Fiilép és Jakab apostol napján (máj. 1.) és Szent-Mihály nyolczadán (okt. 6.) ság, melynek tagja a püspök, az egyházmegyében levő íspánok és a főbb tisztviselők. Ha két ispán vagy két apát peresken Gssze a zsinati bíró dik egymással, ügyükben a zsinati bíróság itél. Ez elé tartoznak a királyi és herczegi fobb tisztviselők és káplánok is, a kik ügyüket restellik maguknál kisebb rangú bíró elé vinni. TÖRVÉNYSZERZŐ HÁROM nagy király után a törvényhozás jó egy századon át hallgat s a nemzet élete a megásott mederben halad tovább. A magyarországi keresztény művelődés új munkásokat nyer, midőn II. Géza kírály alatt a czisztercziek Battaszéken (1142), a praemontreiek Garábon (Nógrád vármegye) s a Janosvitézek Esztergomban és Székesfehérvárott letelepesznek. Az így
