Stranica 346 [346]
OCR
alatt janak, a kinek ben laknak. A pűspök a monostorokat évenkint több ízben is meglátogatja és megvizsgálja, hogy a rendtagok szerzetes módra élnek-e. Az apátok ritkán távozhatnak monostorukból. A pűspök beleegyezése nélkül se a királyhoz, se távolabbi birtokokra ne menjenek s még ha engedelemmel távoznak is, hosszasabban ne maradjanak távol. Ha valamelyik apátságot a király vagy a pűspök meglátogatja, az apát és a szerzetesek csókra ne menjenek a kirdly vagy a piispok elé a templomba, hanem fönn a monostorban ály vagy a pűspok csókját. Az apát ilyenkor engedje meg, sorban állva várják a ki hogy a király vagy a piispok annyi emberrel és azokkal lépjen a monostorba, a hánynyal vagy a kikkel akar. Ha pedig az apár vagy valamelyik szerzetes megy a király udvarába, ne járuljanak a templomban a király elé az ő üdvözlésére, hanem midőn innét már kijött, a házban vagy sátorban üdvözöljék. A királyok buzgó pártfogása, irányítása és buzdítása következtében a lelkészkedő papság és a benedekrendiek buzgó munkálkodása a kereszténységet magyar földön nem is egy század alatt úgy elterjesztette és megszilárdította, hogy már Szent-László szükségesnek találta az egyházi szervezet kiegészítését. A bihari püspök székhelyét Váradra teszi át s így erősíti meg a magyarországi kereszténység keleti bástyáját a pogány kúnok ellenében. Tetemét kegye letből temetik el Váradon; sírjához a magyar nemzet búcsúra és tűzes-vaspróbára jár; emlékét meg minden idők nemzedéke ~~) hűséges ragaszkodással Meszesi Demeter váradi püspök, 1370-ben, Kolozs| vari Miklós fia, Márton és György művészek munkájával Váradon, a vár főbejáraápolja. " tával szemben, a székesegyház északi ré szén, Szent-István, Szent-László és Szent| Imre álló szobrát emeli, Bélesi Zudar János váradi püspök meg 1390-ben ugyanezen művészekkel Szent-László kírály lovasszobrát készítteti meg érezből, tetőtől-talpig megaranyozva, Ez a remek alkotás a székes ] egyház nyugati bejárata előtt emelkedett. Szent-Laszlé kirdly lovon ült, jobbjában 289 emelve a ker védelmére, A Dráva-Száva közének nyugoti és déli része eddíg nem esett a keresztény művelődés keretébe; az itteni szláv lakosság magára maradt és pogány világban élt. Szent László kirdly tanácskozott a magyar főpapokkal és előkelő világi urakkal s megalapitotta Szent-Istvdn magyar király tiszteletére a zágrábi pűspökséget, A nép tudatlanságának megszüntetése végett Duch nevű cseh embert szemelte ki piispoknek; papokat meg Somogy- és Zalavármegyéből küldött, Örök bizonyságául azon ténynek, hogy a Drávaava Roz kinvaveléseM gy aig dult ki, magyar emberek munkájával. Szent-László egész lélekkel azon munkal, hogy a magyar papság hivatásának magaslatán álljon, A cluny szigorúbb világnézetű irány VII. Gergely pápával ép ekkor jutott uralomra ; hullámverését itthon is érezzük. Tanulatlan embert nem szentelhetnek pappá; de ha már fölvette az egyházi rendeket, tanuljon, mert különben állását veszti, — A kanonokok kolostorukban és a királyi udvarban latinul beszéljenek. Olyan egyén nem végezheti az istenitiszteletet, a kit nem püspök szentelt fol. Szolgát nem szabad pappá szentelni, hacsak előbb szabad nem lett. Az egyháziak ügyeiben egyházi bíróság itél, A papok nagyobb ünnepeken gyónnak és áldoznak. Ha a pap nem távozik azok köréből, a kik lakomán vagy kalendán mást ivásra kényszerítenek, hivatalától. felfüggesztik és negyven napig vezekel. Ha a pap erőltet mást az ivásra vagy ő részegszik meg ilyen kényszerítés következtében, állását veszti. Ha a pap a maga jó kedvéből rúg be s valaki őt ittasan látja, ennek egy pénzt fizet. De a mely papot már másodszor találnak részegen, vagy ha pap a korcsmában iszik bort, hívatalát veszti. Pap uzsorás és korcsmáros nem lehet. A szentmise-áldozatra nézve egy pap sem köthet híveivel egyezséget és az ünnepeket nem adhatja el; a keresztelésért és temetésért díjat nem szedhetnek. Ha papi ember ludat, tyúkot, almát vagy más effélét lop: a lopott tárgyat adja vissza, mestere pedig virgdcsolja meg. De ha értékesebbet lop, a pűspök egyházi rendjétől megfosztja
