Stranica 336 [336]
OCR
Esztergomban a Bold.-Sziiz és SzentAdalbert püspök, Egerben olajban főzött Szent-János, Győrött a Bold.-Sziiz, Pécsett Szent-Péter apostol, Vaczon a Bold.-Sztiz, Veszprémben Szent-Mihdly főangyal, Kalocsán Szent-Pál apostol, Biharban a Bold. Szűz, Marosvárt (Csanádon) Szent-György vértanú és Gyula-Fehérvárott Szent-Mihály főangyal tiszteletére alapít egyházat. Ezek folépitése és fentartása, az istenitisztelet gyakorlása és a hívek lelki életének gondozása czéljából nagy birtokokat és tizedet adományoz. Így épülnek föl az egyházmegye székhelyén az ó-keresztény stylü bazilikák három hajóval és apsissal s négy sarokforonynyal. Az esztergomi és pécsi székesegyház emlékei ránk maradtak. A szijjfonatok, az ágak és indák a medailonokkal, palmettákkal és akanthus-levelekkel a XI. századra utalnak. A veszprémi székesegyházat Gizella királyné alapította és az istenitisztelethez szükséges arany- és eziistedényekkel és egyházi ruhákkal gazdagon megajándékozta. De fényben és gazdagságban mindezt túlszárnyalta az a bazilika, melyet Szent-István Árpád egykori szállásán, majd királyi székhelyen, Székes-Fehérvárott épített a Boldogságos-Szűz tiszteletére. A szentély falán bámulatos mozaik ; a padlózaton márványkoczkák ; megszámlálhatatlan mennyiségben van itt kárpit, egyházi ruha és más drágaság. Az oltárokon köröskörül szinaranyból készült és drágakövekkel díszített táblák állanak; az oltár tt remekmívű mennyezet, a róla lefüggő szentségházzal. Nagy számmal vannak színaranyból késziilt és drágakövekkel kirakott ereklyetartók. A kincstár meg tele van kristály-, onyx-, aranyés eziistedénynyel. Ezt az egyházat a király saját kápolnáöknek sincs egyeztével — meghagyja, A püspökök itteni misézéséhez és a püspöki teendők végzéséhez a prépost és a kanonokok beleegyezése még akkor is szükséges, ha a király nincs is jelen. Ez a fény és kiváltság méltó alapja lön a jövő ama fejlődésének, hogy a Bold,-Szűz székesfehérvári bazilikája a magyar királyok koronázó és temetkező egyházává legyen. Szent-István figyelme a sa t és a püs pökök székhelyén kívül a vidéki hívekre is kiterjedt. Törvényben mondja ki a király, hogy minden tíz falu építsen templomot és adjon ennek két telket, két szolgacsaládot, lovat, kanczalovat, hat ökröt, két tehenet és harmincz kisebb barmot, Egyházi ruhákról és oltáróltözökről a király papról és pedig a piispok iy keletkeznek a megyés egyházak és kápolnák, melyek élén a megyéspapok és káplánok állanak. S a szent király mindehez a római pápa jóváhagyását kéri. IL Szilveszter megadja hozzájárulását és Asztrik kalocsai érsekkel királyi koronát küld a magyar uralkodónak. A kereszténység terjesztése, a hívek lelki ügyeinek vezetése és az istenitisztelet végzése a papságra várakozott, Az első érse kek és püspökök javarészben a benedekEzek a Szent-István rendi szerzetesek közül kerülnek ki. még külföldön nevelődtek ; alapította monostorok aztán gondoskodtak az utónemzedék kiműveléséről. Saját kebelökben a későbbi pécsi pűspök Pannonhalmán jár iskolába, iskolát állítanak. Mór, a ki ítt a kor szokása szerint tanulta a triviumot (grammatika, rhetorika és dialektika) és a quadriviumot (arithmetika, musika, geometria és astrologia), A világi papság neveléséről első sorban a székesegyházi (káptalani) iskola gondoskodott. Szent- pen buzgólkodása révén k és k a szerzetes élet jának tartja, amelyben egy piisp joghatósága, A káptalan tagjai, a kanonokok közös életet folytatnak és csak az érseki zsinaton kötelesek megjelenni. Ha a kírály helyben van, a krizma megszentelésével vagy a hívek feloldozásával megbíz egy püspököt; ha pedig másutt időz, küld ide egyet. Ha a kirdly a templomban jelen van, csak az a püspök misézhet, a kinek a király — a prépost és a többi kanonok belemódot követő kanonokok testületeinek kolostorai. A püspök székhelyén vagy másutt is, a hol nagyobb számú papság volt, a papok szerzetesek módjára egy házban laktak és közösen zsolozsmáztak. Nincs ekkor még külön birtoka a püspöknek és a káptalannak, hanem a birtok az egyházé, a püspökségé, Szent-Istvan tehát a püspökségek mellett nem alapított még külön káp
