Stranica 324 [324]
HI. Béla emelte, Imrének s főként II. And¬
rásnak hosszú uralkodása alatt s IV. Béla
kormányzása elején mélyre siilyed. Ez a
sülyedés lesz egyik oka a sajómelléki vere¬
ségnek. Ez után a pusztító és tisztító vihar
után azonban sikerül a királyi tekintélyt
IV. Béla erélyének újra fölemelni, hogy a
pártharczok, a léha Kún László s a jóin¬
dulatú de gyönge III. Endre alatt végkép
alászálljon. Kétségtelenül nagy részük van
ebben az uralkodók személyes tulajdonsá¬
gainak. De épp olyan vagy tán még na¬
gyobb annak a belpolitikinak, melyet már
a XII. század királyai megkezdtek, a követ¬
kező századéi pedig mértéktelenül folytat¬
tak, s a melynek az ifjabb királyság intéz¬
ménye bő táplálékot nyújtott.
Ez a belpolitika nagyfokú eltérés volt a
Szent-István megjelölte s kiváló utódai kö¬
vette úttól: előrelátás hiányából eredő meg¬
hatalom
gyöngítése a központi legerősb
támaszának, a várszerkezetnek. S az a
hogy oly eszköz került e romboló
mely J
kezében a királyi hatalom forrása volt: a
beneficiális birtokadomanyozas. Igaz, hogy
Szent-István ez intézménye a magyar jogi
életben messzire távozott eredeti alakjától, a
nyugati ben
ális formától : magyar nem¬
zeti jelleget öltött magára, s mint az európai
hűbéri birtokrendszer magyar válfaja fej¬
lődött ki a királyi adományrendszerben.
Azokban a sokszor dicsőséges hadjára¬
tokban ugyanis, melyeket e századi kirá¬
lyaink a külföld ellen folytattak, a nem¬
zetségi birtokán élő magyar nem volt kö¬
teles részt venni, s ha tette, vére hullásáért
adomány-birtokkal jutalmazta őt meg a
kirdly. De adománybirtokkal szereztek ma¬
guknak híveket a királyok s ifjabb kírá¬
lyok az egymás közt s a királyi herezegek¬
kel folyt pártharczok alatt is. S ezek az
adományok mind a várbirtokokból kerültek
ki. Ez erőpazarlás legelső következése a
várispánságok jövedelmeinek módfölötti meg¬
csappanása lőn. Az ország, mely Szent¬
László idejében Bizánczon kívül Európá¬
nak pénzügyileg tán legjobban szervezett
állama volt, s melynek rendezett financziá¬
jéra a gazdag JJ. Béla még méltán lehe¬
tett büszke, JI. Endre alatt szégyenletes
273
pénzügyi zavarokkal volt kénytelen küz¬
deni, a mi a királyi tekintélyt bent és kint
egyaránt aláásta. S a mily arányban sze¬
ép oly mértékben hal¬
moztak a pártok fejei adományt adományra,
gényedett a kincstá
lerakván bőséges alapjait egy földbírtok¬
ban dúsgazdag arisztokrácziának. Eleintén
a franczia befolyás — mely a tizenkettedik
század végén s a tizenharmadik század első
harmadában fensőbb köreinknél sokkal na¬
gyobb volt, mint hinnék — bizonyos lova¬
gias külszint kölcsönzött e gazdag uraknak
s a losonczi Bánffyak ősei, a Kán, a Csák,
a Rátold, a Szák, a Huntpázmán, a Guth¬
(A Magyar Nemzeti Muzeum levéltárában, a Kállay család letétében
3 y
Srx5tt eredeti után.
Körirata: k BALA - D(e)I - GR (ati) A ¬
HVRG(a)R (ie) - DALMAM (ie) - OROKAO(ie)
: RAM(e) - S(exr)VIE - GALIC (ie) ¬
LODOM (erie) : AYMA(n) IA - RAX ¬
keled nemzetség dús tagjai — kik ép úgy
beretválkoztak, ép oly fegyverzetet viseltek
s ép úgy kérkedtek zászlaikkal, czimeres
paizsaikkal, mint franczia mintáik, — őrő¬
mest siirégtek-forogtak a király személye
körül. De később minél jobban gyűlik a
birtok, annál nagyobb lesz önérzetük a ki¬
ralylyal szemben, Düűhöngnek IV. Béla el¬
len, hogy az előtte kéretlenül leülőknek szé¬
keit elégeti s mikor a tatárjárás után királyi
engedelemmel kővárakat építenek s maguk
köré gyűjtik a szolgálatukba szegődő elsze¬
gényedett nemességet: pávatollas kalpag¬
jával, drágaprémes mentéjében, gyöngy¬
sorokba és ékkövekbe fonott hosszú szakál¬
lával mindegyik egy-egy királynak képzeli