Oldal 321 [321]
OCR
soraiból származik a későbbi törzsökös köznemesség nem egy nevezetes családja, főleg a Felföldön, Alattuk állottak megfelelő fagozatban a többi várnépek, a var földjeinek haszonélvezői, kik ennek fejében a vár =e e jeakülösneműbb szolgái dalma, Egyházak s nagyobb birtokosok földjein a királyéihoz hasonló szolgáló néciális foglalkozdsaikat, a szintén magánszolgálatban álló, de már a várispán köz g 53 tokat feljesíték, a mesteremberektől, erdőkerülőktől lefelé a föld termékeivel adózók nagy tömegéig. Tömege kisebb, de száma azért nagy volt a kírályi udvarnokok és mely — a tulajd. a XII. század szolgák osztályának képi várszerkezeten kívül végén odafejlődört, hogy az egyes foglalkozást űzők összesége az egész országban egy-egy festületet alkotott egy-egy udvari főméltóság (mint pl. az összes udvarnokok, a nádor, az összes királyi lovászok, csikósok stb., a királyi főlovászmester) alatt s kerületekre oszolva saját hatóságával: kal s Szintén nem a várnépekhez tartoztak, de ispanokvicispanokkal birt. átlag véve s eleintén a várispán hatósága alatt állottak azok a kultúrelemek, melyeket tály mellett, melynek soraiból származott később a hazai kiváltságos községek (utóbb tarkabarka társadalmat egyfelől a kereskedést űző, kozár eredetű izmaelitak és zsidók sokasága, másrészt a még mindig számos rabszolga, a kiket azonban Kálmán király óta nem szabad külföldre eladni, s a kiket az egyház jótékony befolyása alatt tak föl. E sok lépcsőjű társadalomnak első pil lanatra képét r teszi az a jellemző vonás, hogy az egyes fokok közel állván egymáshoz, szorgalom és bármi csekély kiválóság könnyűvé teszik kinek-kinek a felsőbb fokba való fölfutást ökél írott emlékeink «hospes»-eknek (vendégek nek) neveznek. Ezeket kisebb-nagyob önkorányzati jogosítványok lett két századon keresztiil megszakítás nélkül telepítették a külföldről királyi, egyházi s magánbirtokok benépesítésére; noha sok belföldi suoematesttsers) bensziilétt szabad qeca dél mel paraszt k éről ís van fidomacunits A külföldi fedi flamandok, olaszok, franczidk, főként azonban németek voltak s ez utóbbiak kolóniái az egész országban Trencséntől a Cibin patakáig, a Dráva, Száva közétől I a szepesi hegyekig kiterjedtek. Legegyöntetűbb tömegüket Erdélyben a magyarság szászoknak nevezte el. Ezeknek mindjárt eleinte nagyobb fokú önNoha a hospesek legnagyobb része földet művelt, nekik köszönhető mégis a polgári elem megkormányzat jutott osztályrészül születése, s a városféle községek kícsírázása az országban, Egy-egy ilyen nagyobb hely, mint pl. Buda (a mai Óbuda), Esztergom, Székesfejérvár, épületeiről vagy kereskedelméről már a XII. században híressé vált a külföldön, habár tulajdonkép városnak még egyik sem volt nevezhető. Ezzel a sokféle elemmel azonban még korántsem volt kimeritve az ország társaNi A termé vezetes momentuma ez, későbbi fejleményeietes haladás és neben fontos eredményekkel, Mert így lesz a nagy birtokos köznemes ; így lesz szerény állású várjobbágyság részéből . nemsokára földmíves, meg egyéb magánszolgálatban álló nép jelentékeny töredékeiből őse polgárias közületeknek, mezővárosoknak. MAGYAR KIRÁLYSÁG két százada legtalálóbban a tavaszszal első hasonlítható össze, A természet csi dit életre keltő napfény: SzentIstván géniuszdnak kiható ereje úrrá lesz a vele birkózó zimankés szeleken, s a kirügyezett fa duzzadó nedveit gazdag lombkoronába hajtja... .. De mihamar beáll a viharokban és elemi csapásokban dús, korai nyár, melynek égető lángja lepörzsőli a győpöt, jégesője itt-ott elveri a határt, jótékony melege azonban aranykalászt érlel Az ifjú nyár ez egymást kergető jelenségei mind fölismerhetők a XIII állami és társadalmi intézményeinek viszonszázad fagsdgaiban, A villám legelőször a legmagasabb pontra sújt: a királyi tekintélyt éri,
