Oldal 296 [296]
OCR
gárok a szörényi vidéket is háborgatják, István az ifjabb király diadalmas seregével Tirnovaig pusztítja Bulgáriát. Ezután következetesen él a bolgár királyi czímmel, de e czím inkább igényt jelentett, s csak részben valódi birtoklást, Az utolsó Árpádok idejében kun és tatár uralkodók parancsoltak Bulgáriában. A szerb királyi czímet már Imre vette fel 1202-ben, miután Nemanja fiai közül Vukot, a fiatalabbat a áni méltósá alá került. Bizonyos, hogy III. Béla meg akarta erősíteni a magyar uralmat Bosznii ban. Ez országban a magyar uralom ellen támadt ellenzéknek vallásos szine volt. Már a XII. században el volt terjedve Boszni ban a Bulgáriában keletkezett bogumilizmus, melynek hivei különböző nevek alatt és különböző felekezetekre oszolva a XIII. század elején déli Francziaországtól a Boszporusig majdnem szakadatlan sorban voltak segítette. A magyar király fenhatósága nem akadályozta Szerbiát abban, hogy terjeszkedjék a bizánczi császárság rovására. Vuk utódja, István koronát kap a pápától, de gőrög ritus szerint koronáztatja meg magát. István tehát visszaélt a pápa kegyével ép úgy, mint a bolgár czár. E királyi koronázás csorbította a magyar király jogát, de a magyar-szerb viszony nem zavarodott meg II. Endre idejében. A bolgárokkal szemben találkozott is a két ország érdeke. JV. Béla alatt megalakul a mácsói bánság, a mai északi Szerbiában, a Drina, Száva, Duna és Morava közt, a mar JI. Bélától elfoglalt területen. Ezt a bánságot tekintette a magyar király az ország védelmező erődjének Szerbiával szemben. J. Uros, mikor már elég erősnek érezte Szerbiát, Mácsót, de a le y győzték s elfogták. Czéltalan és veszedelmes lett volna a harcz folytatása Szerbiával. A szerb királyi család rokona lett a magyarnak, Uros fia Dragutin István elvette V. István leányát, Katalint. Dragutin Istvánt) V.László korában testvére, Miljutin megfosztotta a tróntól; Istvan magyar fourrd lett s a magyar királyság htibéruri hatalmának vége volt ekkor Szerbiában. I, Béla vette fel Ráma királyának czímét, mi mint már említettük, azt jelentette, hogy a boszniai bánok a magyar királyhoz csatlakoztak, elég nagy mértékét Grizvén meg függetlenségöknek. II. Géza alatt a magyar hadsereg Bosznián át vonult a szerbek segítségére, mikor Mánuel ellen harczoltak. Borics boszniai bán ís a magyar táborban küzdött, III. István sereget küldött Borics ellen, mivel a bán IV. Istvánnak s II. Lászlónak volt hive. Nem valószinűtlen, hogy Bosz nia még III. István korában bizánczi uralom Ez a vallás vegyülete volt a rajongásnak s a társadalomra és egyházra nézve egyaránt veszélyes anarchikus eszméknek. A bogumilok vagy patarénusok, ellenségei voltak a magyar uralomnak. A katholiczizmus és a magyarság érdeke tehát egyaránt követelte az eretnekség kiírtását. Imre király alatt a bán lemondott a bogumilizmusról és meghódolt a magyar koronának, De a bogumil hít mélyen volt gyökerezve Boszniában, II. Endre alatt a bogumilok elűzték István bánt és a felekezetükhöz tartozó Ninoszlót ismerték el bánnak. Ekkor azután Endre kormánya erélyesen hozzálátott az ellenzék letőréséhez, és nem sokkal az albigiek ellen inditott háború után, Boszniában is harczoltak keresztesek Kálmán herczeg vezetése alatt a bogumilok ellen. Kálmán végre győzött JV. Béla uralkodása elején. Azonban mihelyt a magyar hadsereg kivonult, Ninoszló ís visszatért, és a bogumil Bosznia megint elszakadt Magyarországtól, sőt Ninoszló a tatárjárás után elég merész volt segíteni Spalatót a magyar érzelmű Trau ellen. Bélának azonban volt annyi ereje, hogy engedelmességre fanitsa a bánt. De mikor Ninoszló veszélyeztetve látta országa f felvette a i és megnyerte JV. Incze pártfogását. Azonban Béla a katholikus bánok függetlenségi töUralkodása végén a mácsói, ozorai, és sói bánságokat rekvését sem akarta eltűrni. | együtt magyar gséggé alakitotta át és azontúl Bosznia uralkodói mint magyar főurak szerepelnek, lomföl, vagyis b g III. Béla idejében kezdődik a magyar ura lom. Imre idejében András herczeg leveri a halomföldi lázadást. A Kálmán herczegtől vezetett keresztes hadjárat Halomföldére is
