Stranica 292 [292]
OCR
az egyház ellen intézett támadásnak, noha e harczok soknemű félreértésre adtak alkalmat. De Kálmán uralkodása elején a magyar egyháznak viszonya a gregorianus pápákkal meg volt zavarva, noha nincs okunk feltenni Kálmán formális csatlakozását a sizmatikus III. Kelemenhez. IL. Orbán és II. Paschalis elégiiletlenségének főmbösen oka az volt, hogy Kálmán ki viselkedett a IV. Henrik ellen folytatott küzdelemben, A magyar érdek nem kívánta a hanyatló szerencséjű IV. Henrik zaklatását, ép oly kevéssé, mint megsegítését Az elégületlenség másik oka az volt, hogy Kálmán az egyházi javadalmak és az egyházi bíráskodás kérdéseiben eleintén nem volt egy értelemben a pápával, noha az egyházi élet reformjában VII. Gergely eszméit követte. Ez ellentétes felfogások aligha fokoztak ingerű t ellenségeskedéssé a viszonyt Kálmán és VII. Gergely nagynevű utódjai közt, már csak azért sem, mert Kálmán neje annak a szicziliai Rogernek volt leánya, a ki ritka buzgalommal szolgálta II. Orbán és JJ. Paschalis ügyét különösen IV. Henrik halála s a jóval haKálmán talmasabb WV. Henrik trónra lépte után mindinkább eltávolodott az egyházi kérdés német felfogásától. Néhány hónappal örvénye ellen biztosítsa az örökösödést Borivojnak, Kálmánt is megnyerte tervének. Ekkor Kálmán s IV. Henrik egy úton járnak a cseh kérdésben. De midőn 1105-ben Szvatopluk herczeg Borivoj, az akkor már ural kodó cseh herczeg ellen fordul, Kálmán WJ. Boleszló segítik, eltérve IV. Henriktől, aki Borivoj pártján van. Szvatopluk 1106-ban elfoglalja Prágát, de mint uralkodó herczeg kénytelen elhagyni szövetségeseit és hűséget esküszik V. Henriknek. A német király éreztetni akarta Kálmánnal haragját azért, hogy az ő cseh-lengyel vazallusainak ügyeibe avatkozott. Különben is féltékeny szemmel nézte a magyar terjeszkedést a tenger felé; nem felejtette el azt sem, hogy Kálmán 1096-ban annyi német keresztes vérét ontotta. Általában elérkezettnek látta az időr, hogy a biiszke magyar kírálylyal szemben folytassa atyjának és nagyatyjának politikáját. Biztatta a támadásra a hozzá menekült Álmos herczeg is. V. Henrik nagy és harczias kiséretében egy Habsburg is átlépte a magyar határt. Szvatopluk oldaltámadással segítette a német vállalatot. V. Henrik támadása ujra Pozsony előtt tört meg, mint a nagyatyjáé. Lényeges oka a német kudarcznak az volt, hogy a cseh trónról elűzött Borivoj lengyel csapatokkal JV. Henrik halála után, a felső az investitura jogáról. Ugyanekkor mondott le e jogról 1. Anselm érsekkel vívott küzdelem után. KálHenrik angol kirdly is, az mán lemondását nem előzte meg ily viszály a külső viszonyok voltak befolyással. Mert V. Henrik trónraléptével a német birodalom ujra veszélyes szomszéd lett és ekkor a pápai szék jóindulata kívánatos volt. Kálmán a német birodalom két vazalluigyekezett Csehországot, a német hatalom Ulászló halála után Kálmán király segíti JI. Bretiszlé, cseh herczeg, midőn a 245 a cseh földet, visszavonulásra kényszerítette Szvatoplukot. E háborúból vérengző cseh-magyar határvillongás fejlődött ki, de még fontosabb volt az északkeleti politikai helyzetre nézve V. Henrik támadása Lengyelország ellen 1109-ben. Henrik innen is eredmény nélkül tért vissza, A magyar-lengyel egyesült hatalmat, mely oly szilárd gátja volt Németország imperialis törekvésének kelet felé, V. Henrik sem bírta megingatni. Kálmánnak többé nem kellett tartania a német királytól, kit a szász fejedelmek lázadása és az invesfitura harez, meg az 1108-ban szerzett tapasztalat visszariaszfot tak a magyar háború gondolatától. Kálmán s a magyar egyház most már föltétlenül JI. Paschalis pártjához szegődtek. Egy magyar zsinat is kiátkozta JV. Henrik fiát, ki annak idején mint trónörökös, gonosz támadásával atyja ellen annyira segítette a pápai hatalmat.
