Oldal 286 [286]
OCR
Országa nyitva volt a menekülönek és zarandoknak. Ép azért keltett fel nést, hogy Werner strassburgi üspököt, ki Konstantinápolyba indult II. Konrad német cs megbízásából, szár visszautasította a magyarbajor határon. Werner azt mondotta, hogy zarándokútra megy, de Szent-István tudta, hogy mi járatban van. Wei kérni XIII. Konstantin görög leányát II. Konrád német császár fia számára. Ha ter meg akarta ÁSZ küldetése sikerül, megeshetett volna, hogy a két császári birodalom egy uralkodó alatt egyesül. E távoli eshetőségre aligha gondolt Szent-Istvan. A két császárság benső szövetségét 1027-ben aligha vehette István olyannak, mely országát rögtöni veszedelemmel fenem A görög császársággal politikai tolhatott István Magyarországhoz, És így JI. Konraddal birodalom feloszlása óta a leghatalmasabb szemben, a ki a Karoling uralkodója Európának, István győzelmesen megállotta helyét. Két évvel a béke megkötése után, Konrádnak tizenhat éves fia, a kés bbi I. Henrik meglátogatta az örenagy uralkodót. gedi Ör év mulva egy idegen történetíró szavai szerint a világnak nagyon megérdemelt csodálata kisérte Istvánt s Utódja, Péter uralkodása elején a legélesebb ellentétbe került II. Konrád fiával, III. Henrikkel. Bretiszlónak, a «cseh Achillesneks, szövetségese lett. Bretiszló fölelevenítette Szvatopluk és Chrabry Boleszló A 53 volt ekkor Magyarországnak a besenyőkkel szemben, a kikkel István is küzdött, és a kiket a szerémségi görög helytartó átkergetett a Dunán, mikor Bulgáriát háborgatták. De ha tartania kellett ís Istvánnak ily ágba tört. Gnesenből Prágába lengyel földdel nagyobbított Csehországot a német Lengy vitette Szent-Adalbert holttestét, a birodalomtól. független királysággá akarta tenni. Péter elhagyva Szent-István politikáját, Bi tiszlóval szövetkezett a német gről, Werner látszott István előtt elég hatásos eszköznek aligha a szövetség felbontására. Akkor sem érthetjük meg e visszautasítást, ha egyszerűen a régi német-magyar ellenséges érzületre Henrik alatt csak a rokoni szeretet fojtotta volna gondolunk, melynek kítöréseit IL vissza. Azt hisszük, hogy Werner útjának eltiltását nem általános hangulatból, hanem csakis egy bizonyos körülményre visszavezethető élénk bosszúság érzetéből magyarázhatjuk meg. És igen valószínűnek látszik, hogy István bosszúságát II. Konrádnak az Orseolókkal szemben követett ellenséges viselkedése okozta. A német császár Poppo, aquilejai patriarkát támogatta, a ki Gradot el akarta foglalni és az ottani patriarkát háborgatta. Ez a patriarka Orseoló volt, a dogénak, István sógorának testvére. Már pedig tudjuk, hogy István mily sokra be ellen. Nehéz megértenünk politikája okait. Lehetséges, hogy vonzódott Brefiszlshoz, ki a Lengyelországban ujra. Si éledt ú ek látszik, hogy az Orseolók sérelmét akarta leverte, de való megbosszúlni II. Konrád fián. A magyar segítségnek nagy része volt abban, hogy Bretiszló 1040-ben visszaverte a német támadást. De már 1041-ben Péter nem segitette a cseh uralkodót és ekkor Bretiszló kénytelen volt meghódolni. Nemsokára Péter is meghódolt a hatalmas német királynak, de szerencsétlenebb Menekülnie kellett országából, és ahhoz fordult, körülmények közt, mint Bretiszló. kit még nem rég fegyverrel támadott, de kegyelmet remélt, ha megalázza magát, mint a hogy a cseh fejedelem is kedvelt híve lett a királynak, mióta meghódolt. Péter nem is csalódott. Henrik jól bánt a kültrel, mert hasznát akarta venni. csülte az O lókat. Werner után határvillongások keletkeztek a németek és magyarok közt. István nem kereste a háborút, de mikor JI. Konrád a cseh Bretiszlóval együtt országára tört, éreztette erős kezét a német császárral, Az 1031-iki békében a Lajta vidékén a mai osztrák területből majdnem negyven mérföldet csa239 Bizonyára gondolt már 1041-ben is arra, hogy megpróbálja Magyarországra is kiterjeszteni a birodalom fenhatóságát. De ismerte a magyar háború nehézségeit s eleinte óvatosan vizsgálta a magyar viszonyokat. Azonban Aba vakmerően megtámadta a Bosszút akart német területet 1042-ben.
