Stranica 268 [268]
OCR
lásának legfőbb eszközében: a hadi taktikában lesz láthatóvá, melyet Kelet szült, fejlesztett, próbált ki, és ott, úgy látszik, járatott ís le, de a mely Nyugat-Európában, kétségtelen fensőbbségével, egyszerre volt okozója gyakori diadal-kiáltásoknak és ret tentő átkozódásoknak. Ritkán tüntet fel a történelem egymással szembekerülő népeknél, a küzdők jellemére és a küzdelem eszközeire nézve kiáltóbb ellentéteket. A nyugatiakat — írja Bölcs Leó császár — a szabadság eszméje vezeti. Bátrak a csaták viadalaiban; hevesen csapnak össze, a félelmet nem ismerik, megvetik a halált s a futást szégyelik legjobban. Fegyverük a lándzsa és kard; mihez képest közelről s De iránt engedetlenek; éreztetik azokkal fiiggetlense gyalog szeretnek harczolni. fondkeik kból jöttek , hogy csak harczolni s ott hagyhatják a tábort, ha úgy akarják. Nem számítók a harczban; ellenben szeretik a hadi zsákmányt. A balszerencse ép úgy elcsüggeszti őket, mint a megerőltetés, az időjárás viszontagságai és az élelmezési nehézségek. Cselvetésekkel, váratlan támadásokkal, továbbá halogatással s az élelmiszerek elzárásával könynyen tönkre lehet őket tenni. A magyar mind-ennek épp a fonákja Szabadok ők is, de egységes vezetés alatt állanak, mely a parancsok teljesítését mindíg ki tudja kényszeríteni, Fegyvereik a kard és kopja, de különösen a nyíl, melylyel lóhátról, visszafordulva is, veszedelmesen jól bánnak. Általában, mint kizárólag lovasok, lóháton, távolból szeretnek harezolni. Hadee aa a jár és és álno kok. Terveiket titokban tartják s előörssel és tartalékkal dolgoznak. Kílesik a kedvező alkalmakat, csalogatják az ellenséget; lesvetésekben, színleg való hátrálásokban, megfi dásk lelik kedvüket, munkát és fáradalmakat, a forróságot, hideget és nélfulásb é f és visszafor E mellett a harezi külözéseket könnyen tűrik. Győztes csatdik végén nem a zsákmánynyal törődnek, hanem hogy ellenségeiket halálra üldözzék és tönkretegyék; viszont a vereségben sem csüggednek el, sőt a míg tökéletesen meg nem aláztattak, sokféle módon iparkodnak ESÉS 9g ellenségeikre csapást mérni. Mely utóbbi i kíváló tulajdonságaik, gyözelem és vereség eg esetében való viselkedésük, kétségkívül szintén az erős, egységes vezetés eredményei és bizonyságai. Kelet népe, Árpád vezérlete alatt, mint- 7? egy saját ellentétéhez közeledik tehát — Nyugat határaihoz, Ujra a keleti népzajlás teszi vándorlóvá; hadi szervezete, katonai foglalkozása, egységes vezetése és — i a távoli Nyugat hire, gazdagsága pedíg hódítóvá. A hagyomány szerint Attila öröksége vonzza, csalogatja, Ki tudja, nem maradt-e meg és dolgozott csakugyan fíról-fira, századokon át -- a hová kétségtelenül eljutott: Kelet harczias népeinek lelki vilaga- , ban, Artila egykori világverő birodalmának híre, hagyománya is, Meglehet. Bar hagyomány itt az uj hazában, később ala- / kult ki. S a józanságra kárhoztatott modern történetíró becsesebbnek találja annak 7 valószínűbb, hogy a hiteles igazolását, hogy a magyarság, mielőtt bevonult volna a Tisza és Duna sikjaira, több ízben járt mar e folyók videkein s odább Nyugaton, melynek dolgaiba, © mint szövetséges vagy ellenség, bele is avat- / kozott, Láttuk, hogyan kötötte le még az Etelközben a déli két hatalmasságot: a görögöt és a bolgárt, mikor hatalmi kérdésükbe bele szólt, amazt szövetségével, ezt erejének sú- © lyával, Ugyanígy bánt el egyidejüleg mar / innen, a távolból, a Nyugaton élet-halál harczban álló, másik két hatalmassággal ís, Itt szintén a császárral lépett szövetségre « és segített legyűrni az önmagát emésztő nagy-morva fejedelemséget. A Nem lehet kétség azért, hogy Arpad és népe, ilyeténkép két császárság szövetségesei nem csupán, mint némelyek vélik, , lahogy ideig] legeltetni, avagy a mongolok módjára rombolni, rabolni, hanem csakugyan hazát foglalni jöttek e tájakra, A Biborban született császár ebbeli határozott állításán kívül, a gyakran ellenilmények is egybevágóan — bizonyítják e szándékukat, Jól ismerték már ők ezt az új világot \ Lovaik többször legeltek mar a tágas me- g zőkön s itták a bő folyók vízét. Ők maguk új 4 tétesnek látszó
