Stranica 262 [262]
OCR
virok vagy szabirok, úzok vagy ktinok, besenyok és més kisebb népségek hullamzanak a népek ez országútján, Dél felé irdniak, északon finn fajták, odább nyugatészakon pedíg szlávok határolják e nagy részben törökös népfolyót, a széleken maguk is e folyóba keveredve, Ebbe dobta belé magát a finn-ugor határszél: az Ural déli nyúlványai felől, a színtén nyugat felé törekvő magyarság is. Bizonyára felsőbb erő és szükség parancsszavának engedett; de e lépésével évezredekre döntött saját és népek sorsa fölöi A magyarság ősi hazájának és eredeilenterececk délnyugat felé, a szintén letelepült, kereskedéssel és foldmiveléssel egyirant foglalkozó, a keleti keresztyén hitre tért bolgárokkal jut érintkezésbe, majd heves összeütközésbe. E nép különösen szlávok felett uralkodik és maga is erősen szlávosodik ugyan, de egységes vezetés alatt áll, oly fő alatt, mely nem sokkal ezután a közeli bizanczi mintára már a császári czímet veszi föl. De úgy a lebédiai, mint az etelközi hazában legállandóbb, kézvetetlen hatását érzi a kozárságnak, mely ekkor a Fekete-tenger et il dalmil tár g és pofr rami Jeafeilertebk uralkodó népe, tének kérdését újabban a leg nyelvi, faji, földrajzi és más szempontokból kutatta a tudomány; de még ma sem képes népünket a finn- és törökfajta népek sorában pontosan elhelyezni. Nagyjából azonban már megállapíthatja, hogy ez az Ural mentén föltűnő, a mint az egykorúak nevezik: turk, hun vagy ugor (ungor) nép, török vet beszél. a melyből azonban ép a hadi életre vonatko: ] kevert fi ányzanak, csaknem teljesen. Holott a nép nemzet- és államalkotásra, uralkodásra termett, harczias és merészebb fajt mutat, mint mai békés, vadászó és halászó nyelvrokonai, például a vogulok és osztyákok. A magyar tehát fajilag és nyelvileg keve. rék nép: egyszersmind a Nyugatétól elté de csínra és izlésre a Nyugatéval vetekedő, perzsa jellegű műveltség részese, már abban az időben, mikor urali hazáját elhagyja. Ez az emberi élet lényegesebb elemeiben már eredetileg keverék nép, a Don, Deneper és Deneszter mentén elterülő újabb, lebédiai és etelközi hazájában más népségekkel való érintkezés, küzdés és keveredés útján más, erőteljes benyomásokat, ellenállhatatlan faji, nyelvi és műveltségi hatásokat fogad magába, A besenyő és úz vagy kin, melylyel legalább szokás és életmód tekintetében rokon, itt sem hagyja nyugton, Odább nyugaton, különösen Etelközben, a filávokkal való közelebbi szomszédság ismerteti meg másféle, nak, rabnak, ezért értékes egyelőre még csak szolgázsákmánynak való, de ép népelemekkel. Még odább, ég] A keverék magyar e még tipikusabb keverék népnek lesz előbb vetélytársa és ellensége, majd barátja, szövetségese és szomszédja, a melylyel immár szabadon, békésen is közlekedhetik. A kozár szintén egy fő alatt álló törökös, finn-ugor és iráni eredetű nép, sémi keveredésekkel; vallása zsidó, mohamedán és vegyesen samán, keleti keresztyén. A szomszéd Bizáncz ré vén e népnél már erősen lüktet a gő keresztyén, tehát már európai, a leszálló magyarok előtt eddig ismerttdl elütő, még egységesebb, anyagi és szellemi tekintetben egyiránt megragadó befolyás, Kelet és Nyugat, úgyszólván Ázsia és Európa — e tájon, e nyüzsgő nomád és települő népek között ütődik össze, Odaát, túl a tengeren, ott ragyog mögötte a császári fényes Bizáncz, bár a látszathoz képest kevesebb erővel, de kétségkívül hatalmas egységgel és tudással, méltósággal és nimbuszszal. A kil lik századnak legműveltebb központja e város az akkori egész Európában, Egyesíti a régi görög-római világból — a fonmaradt összes politikai, katonai, közigazgatási és más műveltségi elemeket, melyekkel ekkor melyen alapjai nyugosznak már a hivatalos, keresztyén egyház dsszetartó, erős alkotmánya és pompája s a gyarapodó gazdagság anyagi ereje és fényűzése társul. Ez a kényelmeskedő, gyöngülő és hatalmára féltékeny központ hideg számítással, életfentartási ösztönből tartja számon délkeleti Európa jövő-menő, települő népeit, ezek belső alkotását és erejét, egymáshoz
