Stranica 197 [197]
OCR
Balogh Pál e helyre nézve is tévedésben van, azt állítván, Sch is sokat foglalkoztak s annak elbírálásánál hogy a f malom a római fürdönél van, illetőleg ee Erdy a római fiirdénél ásatott volna Mint szintén fentebb láttuk, többen a veendő az a körülmeny hogyt akik századig egyházi törvények tiltották a templomok belsejébe való temetkezést és hogy nem valószínű, hogy a tls mai római fiirdénél keresték Fejéregyhazat, indult ki, illetőleg forrásának vize onnan folyt le Ez a hely azonban már egészen a síkon, a Dunához mert a római vízvezeték onnan kémederben Attila városába. közel fekszik. Ez a helyzet pedig ellene mond az ősmagyar temetkezési szokásnak, mely a dombokat kereste s másrészt e helyen egy nagyobb templomnak semmi nyoma sincs. A római fürdő melletti vendéglő alatt le 5 régi alapfalak pedig egy puskaportörő malom maradványai. Végre ellene mond e föltevésnek a hiteles oklevelekből megállapítható ama kétségtelen körülmény is, hogy Fejéregyháza a magas hegyek tövében ce radice montium), de még mindig hegyen, azaz alaesonyabb hegyen. elők (in. promontorio) feküdt, a síkság A békásmegyeri és kalázi határon, egé szen a Duna partján, még ma ís részben a foldszinen látható romra nézve, melyet dr. ánszk mond, a föntebbi ellenvetések szintén állaIstván Fejéi nak. Különben is az a rom a római fürdőtől több kilométernyire, Ó-Buda határán kívül, oly nagy távolságban fekszik, hogy itten egyáltalán nem jöhet tekintetbe, s valósziniileg Kaláz község régi templomának maradványa, S ha 1769-ben emléktáblával jelöltetett is meg, e megjelölés szintén csak az e kérdésben már oly számos történelmi tévedések egyikének vehető. Mint a hogy ként azt Bombardiból tudjuk, XVIII. században is fennálló egy másik rom oldalába falazott emléktáblába volt bevésve — mi— még a az az azóta már a mesék közé utalt monda, hogy ez a rom lett volna egykor a Nagy Károly császár által az avarok részére emelt vagyis a Bonfinius által Fejéregyházának mondott templom. Anonymus adata kétséget hagy fenn aziránt is, hogy Fejéregyháza közvetlenül Árpád sírja fölé, vagy annak csak közelébe emeltetett-e. A kutatók ezzel a kérdéssel 159 korabeli idegen nemzetiségű papok meg engedték volna egy pogány vallású fejedelem sírja főlé keresztény templom emelését. A hely meghatározása kérdésének nehézségei közül végre fel kell említenünk még azt a körülményt is, hogy Ó-Buda határának nyugoti oldalán, a Rózsahegytől félkörben, egészen a Békásmegyerrel határos Péterhegyig elvonuló dombsor, oly laza geologiai szerkezetű sárga és kék agyagból áll, hogy azok folytonosan alácsuszamlanak s a régibb kultura emlékét eltakarják. Igy kerültéglagyárnál levő római temetőnek hajdan a föld felszínén állott szarkofágjai is négy méternyire a föld alá, tek a Víctória s az ugyanott levő Remetehegy ma is tartó hatalmas földesuszamlásai napjainkban is állandó változásban tartják e dombvidék képét. Mindezek után most már röviden össze gezhetjük a végeredményeket. Árpád sírja s az a mellé vagy folé épitett Fejéregyháza az ó-budai határ nyugati részén, a Vörösvár felé elnyuló dombsor alján, legvalószínűbben azonban a Radlmalom forrása fölött nyugatra fekvő, mai 6-budai köztemető környékének emelkedettebb részén feküdt. Ennek maradványai azonban e helyen, hol az utolsó félszázad alatt kilencz kőbánya és téglagyár egész hegyeket tiintetett el a föld színéről s a hol a fold-munkák és temetkezések minden talpalatnyi főldet sokszor megforgattak, a hol Ó-Buda századokon át a területén levő régi romok köveiből épült, nüleg föl nem találhatók. A hazai történelmi kutatást e tekintetben vád nem érheti, mert attól kezdve, a hogy ma már többé valósziAnonymus adata ismeretessé lett, tehát 161 év óta, mondhatni szakadatlanul folyik ez irányban a kutatás A tudomány művelésében egyik felemelő kötelességünk, hogy beismerjük, ha valamit nem tudunk, vagy valamit még el nem
