Stranica 196 [196]
OCR
A másik irányban a királyi vűrpalottiói al) az előbbi ú Jona állán Ge chlewelecen igazolható több. közép- / kori cous közül melyik lehetett az, a térig, innen pedig a Lajos-utcza, Kolositér, Szentlélek-tér, Fő-tér, Laktanya-útcza 5(. és Szentendrei útvonalon haladva, az egy”: fe magyar mériféld az esztergomi és szent- Cl endrei vasut keresztezésétél 360 méterrel 2s. délre, az aquincumi muzeum körüli tigyne© történelmi kutatás nem tudja mutant ho Ennek a kérdésnek ilyetén tisztázása ana is eldönti, hogy a sokat említett 1355-iki határjárás vonala egyáltalán nem is érint) hete a mai Vieforia-téglagyar területét, / FR vezett papföldi ásatások területének d. zélére, a 8092-8102. hr. számú telkek mert különben oly kíváló építményt, mint a milyennek alapját ott kiásták, a határ- _ = közé esik. felek között fel kellett volna említenie. Hogy Oe pedig azt nem tette, az annak a jele, hogy {5 -/ A Jesnek, mint az eddig valószínűnek tartott helyek, s így ez a biztos adat is csak újabb pkétségeket és bizonytalanságot hoz be ejő a kérdésbe, még akkor ís, ha az egy mértöldnyi távolság felemlítését, a kérdéses ok- "7 , levélben előforduló «vix» szó értelméhez eh q > xe meghatározást vesszük tekintetbe, Matyas király különben az elpusztult egy: házat újból felépíttette s 1483 tavaszán Ve- © 4 ronai Gabor egri bibornok-piispok útján (Ál engedélyt kért a pápától, hogy az ó-budai , prépostság elpusztult templomának régi oszMint látjuk, ezek a pontok mind másová " — ez az egyház a határvonalon vagy jóval kijebb, vagy beljebb esett. ¢ 5 Van még ez ügyben egy fontos adatunk, a melylyel jelentőségéhez mérten szintén , foglalkoznunk kell, és ez Mátyás királynak 1480. julius 23-án IV. Sixtus pence DG fentebb már említett levele, melyben engedélyét kéri, hogy Budán a királyi palotától alig egy mértföldnyire, a hegyek alatti mezőségen elpusztultan fekvő, Szűz Máriá- (6 ról nevezett egyházba pálos szerzeteseket képest, csak mint hozzávetőleges távolság- € 7 telepithessen. Tekintettel Mátyás | 11 középkori viszonyokhoz mérten való nagy JA lopait a hegyek tövében fekvő Fejéregyáza ujjáépítéséhez felhasználhassa. Mit 15 4 ÍV. Sixtus ugyanez évi augusztus 20-án elt levelében megengedett. A) Az 1512 1519. évek között azonban már ismét ujítani kellett egyházunkat, Tholvaj kell tartanunk a fenti távolság meghatáro(zást Ebből a szempontból kiindulva, az ( egy régi magyar mértföldet, mely 8-3536 s kilométernek felel meg, a mai királyi vár- 7 aw,Máté 6-budai polgár egyenesen e czélra ára, — kíváló 2 pats északi bejárójától — mely a régi "hagyományoz egy szőlőt s ekkor ékesíti " Sz palota kapujának felel meg — a székesfő- Pjol feriplomankar Hires köjáragós Vize városi méri hivatal földfelmérési osztá- pálos szerzetes, mesterműveivel, Bar altali ket nanqoans idn ale a Becs Dut és a Szentendrei út, illetőleg Aguincum( irányában lemérettük. A Péter-hegy alatt, az Árpád-forrásnál, illetőleg a régi Schwanfelder-malomnál két ízben is kítakart románkori kápolna már lf 5 Az első írány halad a kirdlyi palotától Bye Szent-Gyorgy-ter, Szent-György-uteza, ( / [/ Disz-tér, Tárnok-utcza, Szentháromság-tér, " 09; csak méretei kicsinységénél fogva sem IeheJ Set Fejéregyhaza. Legnagyobb hosszasdga Erdy felmérése szerint hat ől és három láb, ja Pázmány-utcza, Iskola-tér, Verbőczy-utcza, sú ay 5 Bécsi-kapu-tér, Ostrom-uteza, Széna-tér, MD Margit-korut, Torok-uteza, Zsigmond-uicza, Gay Zsigmond-tér és Bécsi-titon, s az egy régi magyar mértföld a bécsi út keleti oldalan ¢© A fekvő «Budapesti tégla- és mészégető-gyár, "telepe és a szemközt fekvő 6042. helyrajzi számú ingatlan közé, bg szélessége pedig négy ől és két láb. Ha azt tételeznők fel, hogy ez lett volna maga a Dias kápolna, mely Árpád sírja fől Fejéregyháza, illetőleg a pálosok kibővített 53 klastroma azután e mellé épült volna, akkor yezen nagyobb és későbbi korbeli stilii épületek maradványainak is a kis kápolna kö tehát a Victoria- zelében kellene lenni, holott mint tudjuk, aes EJT felepétől kér kilométerrel odább (ezen a helyen csak egy kisebb római épiid) Diet alapfalai voltak megállapíthatók,
