Stranica 194 [194]
OCR
Az oklevél latin szövege: Commific dománi regis. fos Fadislaus, Dei gratia Gungarie, Wobemie, palm. Croatie ete. rex, antrieqne et Stirie du, necnon marchio | Mtovauie efe., memorie commendamus tenove prefentinm Agnificontes, ml expedit aniverfis, quod nos hum ad humilime appli cationis infantiam | quoandam fidelinm nopeornm, nobis pro parte religiofarnm vírgínum, foronum fanctimonialinm claunti beate Mlarie ni veter Huda | propterea poreecte, fim etením ob fpem et Revofionem, quam ad ipfam gloriofam virginem Alariom halemus, totum ct omne ins noftum | regínm, quod in quodam molendino, ín calidis aguis mperioríbus Wudenshues, fupra nam de ípfa Wude verfus Albam eccleriam tendentem, a parte | occidentali halite, ín enins pacific domi nia prefate fonctimoniales femper et ab antique pernitíte, et perfiítere artermnta el miomodacumge haheremus, et nortan gtíbusemme am De prefont, modís, cous et ratfoníbus concerneret mafettatem, fimileum cimctis tris ntálítatíks et | pertinen agas, forratís et aqnarum Decnrbus, et generaliter quarmmlibet ntílítatnm et pertínentfarum integrítotibus, ad idem molendimm | ot antigua rite et legiffime spectantilms et pertinere debentíbus annaet fatis fanctimanialibns, prefentilms et fututís rontequenter prelihata clowfiro, | premifis fc fantítulo. dedímus, donavímus films, nove donation: et contulimus, ymmo Noms, donamus et conferímus, fave peryedta et i dendum, pariter et habendim, Salvo eugrabálíter | fenendam, pom re aliens. Barum nonrarum vigore ef tetímonín Litterarum mn ferto | beati Alichaclis mediante, Datum Tölyenne, ardjangeli, anno domíni millenmo gtadringentenmo quinguagerma tertín, regnt owlem notei onno quarto Decinto, Az oklevél fordítása : A király úr meghagyása. Mi László, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország stb. királya, és Ausztria meg Stiria herczege, nemkülönben Morvaország őrgrófja stb., je len sorainknak rendjén jelezvén, ajánljuk figyelmébe mindeneknek, a kiket illet, hogy mi úgy egynehány hivünk legalázatosabb a melyet az 6-budai vallásos szüzek, a Bol dogságos Szűz ról ezímzett kolostor apáczái érdekében eleibénk terjesztettek, valamint azon remény és hódolat foi a melylyel a dicsőséges S: ban viselkedünk, azt az egés: rályi jogunkat, a melyet bizonyos, a budai feihévizekben, a Budáról Fejéregyháza felé vezető út fölött nyugatra álló malmot ille tőleg — a melynek az előbbemtített apáczál s birtol ban mindig és régtől fogva bél voltak, és mint mondják jelenben is vannak — bá ink, és a meny2 Felségiinket bárminő módon, ok mily módon bi nyiben nál és tekintetnél fogva megilleti, öss: hasznaival és tartozékaival, vizével, á es val, meg vízlefolyásaival, és egyáltalában bárminemű hasznainak és tartozékainak terjedelmeivel, a melyek ugyanazon malmot régtől fogva szokás szerint és törvényesen mak, megilletik és hozzá kell, hogy tartozz a megjelölt apáczáknak, úgy a jelenlegieknek, mint a jövendőbelieknek, és ennélfogva az előbbjelzett kolostornak — a mennyiben az elmondottak igazak mén adtuk, ajándékoztuk és adomány. sőt adjuk, ajándékozzuk és adomány. új adomány ezíztuk, att hogy azt örök jogon és elvitazhatatlanul megtartsák, birtokolják és birják; idegen jogok épségben tartásával; jelen levelünknek ereje n. Kelt Bécsben, a Bol és bizonysága alapj: dog-Mihály arkangyal ünnepén, az Úrnak nak pedig tizennegyedik esztendejében.
