Oldal 193 [193]
OCR
22 tae a4 VA altenburgi Tirkenhiigelben keresendő, Mert, " eltekintve attól, hogy az ő véleményét szin- " tén semminemű történelmi adat sem támogatja, már 1824-ben, tehát keletkezése előtt » megczáfoltatott az, midőn t. átfurták s őskori kősírba zárt urnákat talál tak benne, melyek keletkezési kora a törté5 elem előtti, u, n. bronzkorba esik. Honfog- / 7 laló öseink pedíg, mint azt leleteink kétségtelenül beigazolták, halottaikat nem égették el, hanem eltemették. melyek Fejéregyházának Ó-Budán való kétségtelen létezését igazolják. Ezek közül a s kutatók egy része különösen három okle ‘vélre támaszkodott, ugymint: J. Lajos ki"5 ben az ó-budai határban fekvő kirdlyi és" J káptalani birtok határai iratnak le, illet6-< leg tiizetnek ki; a második Perényi Imre : nádornak 1510-iki parancslevele; végül a )harmadik II. Lajos királynak 1524-iki ha-( levélben említett bírtok határait újra és , pedig szabatosabban meghatározza, E há- " Zrom oklevélben többször említtetik Fejér-S egyháza, annak holfekvése körül is irat1 ván, A kutatók legtöbbje, saját elméletétől el- ( — fogultan, e három oklevéllel kezében az na, ó-budai határ mai területén a legönkénye- , 5 sebben tűzte ki a régi határokat. Így tör- 7 7 tént, hogy valamennyien más ponton jelöl ték ki Fejéregyháza helyét is. Ezzel szemben tény, hogy e három ok-\ mint sok más e tárgyra vonatkozó oklevelink; hogy tudniillik egy Fejéregyháza nevű ¢ “bet semmit. Mert hiszen ma, hatodfélszaz " esztendő mulva, ki volna képes az ezek zi csak egyet is megállapítani, midőn az. azokban felsorolt kisebb határjelek, mint: kő és földből hányt határdomb már régen/ eltüntek, a helynevek pedig teljesen meg-" változtak. Ó-Buda és vele Fejéregyháza ugyanis 1596 körül pusztult el, a mikor® 5 után pedig német nyelvű lakosság telepe-/ 7 dett oda, a mely a régi magyar helyneve-~ ket nem ismerve, a hegyeknek, domboknak © és diiléknek új, német neveket adott. Ez idegen nevek aztán korunkig megmaradtak, mignem napjainkban, rendszerint . minden történelmi alap nélkül, 4 5 magyarosíttattak, Még inkább növeli a za-( vart, hogy a budai részek területén több" újra. meg különböző helyen fekvő részeket ugyanegy névvel neveznek. Így van például két Isten)hegy, két Péterhegy és két Sashegy is. Innen van azután, hogy az említett határjáró felsorolt helynevek, 747 mint: Topsa földje, Uzaháza hegye, Mo- / oklevelekben 7 nyorós hegy, Ors földje, Fenyőmál hegye és Tebesere holfekvése, illetőleg hogy ezeknek | Sa helyeknek a mai Kecskehegy, Mátyás- " Phegy vagy Péterhegy felelnek-e meg, többé már egyáltalán meg nem állapítha Csak annyit tudunk, hogy a határjárás ya Nyulak szigetéről, vagyis a mai Margi szigetről indult ki, átment a Dunán, kikanyarodott Ó-Buda határában a dombok , fel/ ment egészen Békás-Megyer határáig, az alján levő szőlők és hegyek közi után megfordult és a régi római vízvezeték romjai mentén lejött a régi kirdlyi várig; < \majd átkelve a Dunán, ismét visszatért ag " Nyulak szigetének felső végére, s e közben », Fejéregyháza mellett is elhaladt, még pedig “azon a helyen, a hol egy bizonyos nagy út ) az esztergomi nagy útra leér, Az J. és II. Lajos király határjáró-okle7 okleveleink is, a melyek már több bizonyitékot szolgáltatnak Fejéregyháza holfekvé» séhez. vele, melyben a Krumhelt ferdeje nevű ; eza-kolostor felé folyt, az apáczáknak adja; " melyben emliti, hogy Fejéregyháza mellett a hévvizű patakon malom állott, Zsigmond pedíg ugyanezt a malmot a felhévvizeknél,
