Oldal 189 [189]
OCR
#3 9 Ke Dp 7 5 16 259 Cale okleveleikben is említik Kurchan 6 vérdt,<¢2 5 mely Ó-Budán, a kírályné palotája és az/ apácza-kolostor közelében feküdt, Másrészt pedig hogy Árpád Eczilburgban nemcsak ideiglenesen tartózkodott, hanem ott meg is telepedett, látjuk a XLIX. a fejezetből, a hol írja, hogy midé 574 Usubuu és Eusee Vasvárt és Bezprém (Vesz- £2 © 5 ) prém) várát bevették és a Balaton környékét Ze) ~ meghédolfatva, koveteiket különféle ajandé| kokkal s a lakosoknak riszokil vett fiaival , ae os si 19 és "3 iS által elválasztott hazai tant eee bizonysagtétele megerésitni látszik azt a for~ jalomban levő véleményt, hogy e nevezetes 4 ősrégi egyház csakugyan Szent-István kirdly = korában épült; habár e valószínűség biz0-Ch ra semmikép sem hozhatjuk fel a pécsváradi apátság 1015, évi alapité-levelét, 662 ae egészen mds, ma már szintén eltünt, B ében feküdt vonatkozik. Fejéregyk Qs GE Fejéregyháza ösrégiségéről tanuskodik Sey gee AUD ronfiniusnak, Mátyás kirdly hires torténet- » írójának, nagynevű pártfogója véleményéÁrpád vezérnek átküldék, — ezek őt a tor- § 7 bágyi erdőben találták, a honnan is Eczit- GAL “%- burgba ismét visszatérvén, nagy lakomát tarta, s az örömhírt hozó követeknek nagy f Ip afándékokat ada. Ha már most Anonymust hitelesnek fogas 7: től eltérő nézete ís, mely szerint ez egyhá- & zat még Nagy Károly császár építtette ( volna, a legyőzött és megkeresztelkedett pé tuk el e kérdésben, akkor alig kereshetjük avarok számára, 805-ben, s hogy ez lett ; oon nb Do az első keresztény templom Magyar- as országon. S Árpád sírját az országban levő számos / más Fejéregyháza, hanem legnagyobb valószínűséggel csakis az ó-budai Alba eccle A kíváló történelmi érzékű tudós: Bél : Mátyás már 1719-ben künt járt Ó-Buda cy ) határában, keresve Alba Ecclesidt, sa Duna: közelében a I6pormalomnal vélte azt megtalálni. g CA a) M j azonban föltűnő, hogy at Thuréczi, sem nemzeti krénikdink s a Fe. Da Névtelentől ez az egy adatunk. holott al 4 többire nézve, a név hasonlóságán kívül 5, semmi más adatunk sincsen, Sot egy mási 5 fontos körülmény is feljogosít ünket ¢ hely megállapításra, t. i, az, hogy az ó-budai Alba ecclesia már a középkorban nagyhírű, jéregyházról szóló számos oklevél írója és 5 2 nevezetes egyház, a mint azt számos oklevél 5 2 2 kibocsátója, sem Nagy Lajos, sem Mátyás © OG és más nyom féltinéen bizonyítja. Így Mátyás király, midőn ez egyház király egyetlen szóval sem említik meg ezen nemzeti szempontból oly nevezetes körül pápa figyelmét felhívni, s a szent életű pálos szerzetesek gondjaira bízza azt. volna, ra 94 Intézkedésének megokolasa, melyben ez , ie © egyháznak különösen dsrégiségére és híres" » i as voltára mutat rá, — rendkívül nevezetes és\ z Eg Ugyhogy a mai történetírás és kutatás, 5 ay A mikor Arpad sírját keresi, s a Névtelen sza- GR ~2 vain elindul, tulajdonképen csak Fejéregy-| házat kutatja, s azt, hogy alatta, vagy kö28 zelében volt-e Arpad sírja, pusztán a Név-g6 telen véleményére építi S a mennyiben ne-( am talán ő tévedett — hogy tudniillik Árpádot" , 2p nem itt temették el — utána mindnyájan 4 tévedhetünk. szembeszökő, nemcsak általában az egyháza. ; történetíróra, hanem az Árpád sírjának ku- 3 {> tatójára nézve is, Árpádról ugyan nem be- CaS a szél, s a római pápa előtt, mint pogányról, 48 oa talán még akkor sem beszélhetne, ha csakDC" ugyan gondolna ra, Inkább a Maria tiszteletet emeli ki. elsten anyjának mindent ünnepén sok ájtatos hívő látogatja ezt az e Py egyházat, mely ezért nagy vallásos tiszte § 5 A kutatás iránya és feladata tehát Fejéregyháza megtalálása, És mi Anonymus gm fentebb igazolt világos előadásán elindulva, €(2 9 >) Ó-Buda határában kutatjuk azt. (4 Nem fogadhatjuk tehát el Zolnay feltevé- " yg, sét, mert semmi történelmi adat nem bízo af letben, tartatik. De, a mi fő, «a régstot ( hírében tündököl; mert azt tartják róla, g, hogy minden más egyház előtt a megtérés , oie A mellette, s Scant kevésbbé weg kezdetén alapittatotty. Csoddlatos, minthi csak a Névtelen szavait idézné!
