Oldal 173 [173]
OCR
Könnyű belátni és megállapítani, hogy, ezek közül Sa/uoúrlns Almost, Agitadijs, Árpádot Acodvtug Leventé-t, Tééeg Taksonyt, 7acye Tas-t jelenti. Mivel, mint a Sahworréyg alakból látjuk, Konstantin a magyar esz hang jelölésére a erős betüt használja, azt sem nehéz kitalálni, hogy Tourortas tulajdonképen Jutas-t jelent. De már azt, hogy Árpád két öregebb fiának nevét hogyan kell ma magyarul kiejteniink — bajos eldönteni. — A Tagxartovc nevet némelyek Tarkósnak, mások Tarkas-. De magyarázatuk nem eléggé . A tarkó szó csak 1505-ben fordul elő először és kérdés, vajjon magyar, vagy török eredetű-e? Tarkas helynevünk nincs és amennyire ismeretünk terjed, nem is volt. Tarkás-nak sem lehet e nevet érfelmezni, mert a mai tarka szó, mint a tar melléknévnek kícsinyítője, csak a XV. században keletkezett, Régi helyneveink közül Taoxartote-hoz Tarhas vagy Tarhos áll legközelebb, s ez a régi magyar nyelvben fejest (aludttejszeretőt) jelent. Ha pedig a Tagzattoús nevet két részre kellene taglalnunk: Tar-ra és Kás-ra, ez esetben a tar jelző lenne a Kás személynév előtt és igy a Kas személynek szinét jelentené. Az Jéley névről bizonyos, hogy azt ma nem lehet, nem szabad Jelek-nek ejteni. A régi magyarban divatos -ek, -ech végzet ugyanis, mint a peceneg (= besenyő) -enech (= ünő), joccedech (= jószedő) szavakból kítünik, a XII. század változott, (Századok, 1904. 809.) Jéhez-t te után ő-re hát ma Jelő-nek kellene kiejteni. Hyshelyneviink sem most, sem a régi összeírásokban nem fordul elő. Azt kell tehát vélniink, hogy e név első hangja nem is <>, hanem «i», Jelő-ből a második ses magánhangzó kilökése után lett Ilő s most ul tizendtodik A pestmegyei Üllöt valóban még a században is Wleu-nek hivják. (Csánki. Magyarország történeti foldrajza, J. 36.) Árpád 4-ik fiának nevét eddig Zoltánra, Solt-ra, Zsolt-ra magyarázták. A Zoltán alak azonban csupán a XIV. századbeli, költött nemzedékrenden fordul elő, de mása költött ékrend mutatja (Arpad genuit Zoltan) e Zoltan alak tulajdonképen Zoltam helyett’ all és nem egyéb, mint a Zolta névnek tárgyesete, Igaz, hogy vannak Zoltán nevű helységeink, de azokat nem magyar, hanem Zoltán nevű ó-szláv férfiak telepítették. A XIII. században még előfordulnak né* grád- és ungmegyei Zoltánok, de ezek is flav származásu emberek. (Wenzel. Árpádkori új Okm. IL. 217. 221. III. 195. X. 299. A Zoltán név értelme talán — aranyos, a Zlatan = Zalatan = Zaltan, Zoltán melléknévből. — V. 6, Zlaino-Zalatna.) A Solt- és Zsolt-féle kiejtéseket is elfogadhatatlanokka teszi Biborban született Konstantin. Pedig 6 az egyetlen, aki Arpad e fiának nevét teljesen megbizható férfiaktól hallotta. O, — mint láttuk — ez Árpádfiú nevér Zecirag-nak írja. Ebben ép úgy görög végzet, mint a = Juias névben, Ha tehát ezt elhagyjuk, Zair alakot nyerünk. Már most = Jutas névből lár ugyancsak a Jourorte. juk, hogy Konstantin még a zárt «a» hangot is «
