Stranica 163 [163]
OCR
A megbízható adatokon alapulók időrendben a következők : 1. Gyécsa vezér első neje: Sarolt, hazai vezér-ledny. Ez összeköttetés részletei még nincsenek kritikailag tisztázva. 2. Aba Sámuel magyar főúr I. (Szent) . Következményeiben végzetes frigy volt ez, mely Aba Sámuel trónrajutását és az ezzel járt országos zavarokat szülte. 3. JL Béla egyik (névtelen) leánya Hont-, Pázmán nembeli Lambert úrhoz ment férjhez. Részleteiben ismeretlen összeköttetés. 4. II. Gyécsa leánya Margit, Andráshoz, Somogymegye ispánjához ment férjhez. Erről a házasságról sincsenek réfletesebb adataink. 5. WL Béla egyik (névtelen) leányának: volt egy Erzsébet nevű leánya, ki a Hont) Bökénynek lett neje, Biztosra vehető, Pázmán nembeli Cseklészi (I. hogy a kirdly-ledny férje szintén belföldi, azaz magyar főúr volt. 6. A kun származású Erzsébet V. István neje lett, Miután a kúnok ekkor jelenthet, Ez utóbbi három esetre nézve, azt hiszem, kimondhatjuk, hogy egyik-másik Árpádleá belföldi = avagy talán egymással kapcsolatosak. Ismerünk még kér esetet, melyben magyar urak mint a királyné rokonai szerepelnek. Okiratilag azonban csak egyet, a mikor az öregebb Erzsébet kirdlyné, 1290-ben, az Aba nembeli Soproni Lérinczet (a későbbi Atinaiak ősét) kedves rokond-nak nevezi. Habár itt is lehetséges, hogy a kírályi családdal való rokonságról van szó, valószínűbb mégis hogy ez a Lőrincz a királyné kun családjához tartozó nőnek fia vagy férje volt. Ha már most az Árpád-család belföldi fee 6 bird lat tárgyává tesszük, azt találjuk, hogy az egy V. István esetét kivéve, a családnak csupán leányai kötöttek belföldi frigyet. Egyetlen egy esetben választották meg egy ilyen Árpád-leány férjét kirdlylyd, és egyetlen egy esetben — ha ugyan valósággal megtörtént kerestek egy ilyen frigyből Magyarországban tartózkodtak, ez összeköttetést a belföldiek közé sorozhatjuk. Következményeiben nem kedvező frigy volt ez, mert ÍV. (Kun) László áldatlan uralkodásának csíráját hordta magában, Ezeken kívül még a következő három esetet kell felemlítenünk : a) Midőn 1130-ban a II István uralkodásával elégedetlen urak a kírály halála esetére e trónra jelöltet kerestek, bizonyos Saul nevű magyar úr jött szóba, a ki a krónikás szerint IL István, Zsófia nevű sororjának (nővérének) a fia volt. Erről csak annyit mondhatunk, hogy ezen csorors jalatt nem annyira Kálmán király leánya, mint inkább nővére értendő, 5) III. Béla 1194-ben a Miskócz nembeli Domonkos bánt «kedves rokond»-nak nevezi. " Ugyanezt mondja később IV. Béla e Domonkos bán fiáról: Bars ispánról is. E ro_konsdg részleteit azonban nem ismerjük. c) Az 1280-ban elhalt II. Majs nádor . özvegyét : Erzsébetet ÍV. László is, III. András is, hol ssorors-nak, hol scognatas-nak Dnevezi. Ez utóbbi adat bizonyítja, hogy jelen esetben a esorors csak «ndrokont» ármazott ivadé esetleges trónjelöltet. Már pedig alig képzelhető, hogy e nem éppen csekély számú házassági összeköttetésekből ne sarjadzott volna ki egy-egy család, mely még az Árpádok kihalta után ís virágzott, Találunk azonban ezen kívül még más irányban is erre vonatkozó jellemző adatot. Vajjon a Miskócz nembeli Domonkos bán az uralkodó családdal tartott rokonsági viszonyának köszönhette-e magas állását, nem tudjuk; de az bizonyos, hogy az Árpád kori sorában egyetlen-egy férfit sem ismerünk, kiről okirati bizonyossággal tudnók, hogy ily rokonság útján emelkedett. Sehol sem találjuk, hogy az uralkodók e sógorokat és női ági rokonobi ivadékait említenék és nekik e rokonság jog kat vagyis az illető Arpad-leanyok ké: czíme alatt kiváló szerepet juttattak volna, Mindezekből arra lehet következtetni, hogy e házassági összeköttetések kivétel nélkül csak szerelmi frigyek voltak, melyekbe az uralkodó család beleegyezett ugyan, de a melyeket nem igen jó szemmel nézett, Végül még egyet-mást az Árpádok természetes ivadékaíról.
