Stranica 148 [148]
OCR
csüng egy áttört művű keretes tag, melyben szárnyas ló van ábrázolva, és mint harmadik alkatrész lóg rajta egy kis pálCsornáról más íly áttört fülönsorakozó czácska, függő közép tagja egymás fölöi heraldikus liliomféléket mutat. Ismét mások a galgóczi sírból ismert tojásdad idomú nagy csiingék, préselt. inda díszítményekkel, Csöppek formájához lehet hasonlítani a bezdédi függők idomát, melyek valami közömbös fémkeverékből öntettek ugyan, de erős aranykéreggel borittattak. ezüstpléhből, Nyakéknek a honfoglaláskori sírokból csak egy igazi példányát idézhetjük, az üveggyöngyök és kauri kagylókon kivül, a galgóczit. Négy ezüst sodronyból alakult, melyet tekercscsé fontak össze, a sodronyokat ké kalapácsolták össze, Egyik lemez vége kam összeforrasztották és keskeny | póval a másiknak tekercses hajlásába kapaszkodik, s így zárható. Sárgafémből sodrott nyaktekercsek számtalanszor akadtak, de a közelebbi vizsgálat azt mutatta, hogy nem a honfoglalók használták ezt a kevéssé értékes ékítményt, hanem a többi honlakó. Erősebb ezüstdrótból sodrott nyakbizánczi akadt a tokaji kincsben, állapítani: honfoglalók kincses tárából való-e vagy sem, Ugyanott kis aranykarikákból alakított nyaklánczféle is volt; de ennek sem találtuk még a honfoglalók sirjaiban hasonmását, Karperecznek is legtöbbször. sárga fémből való, síma főlületű, nyilt végű karikákat hordtak, Gombáson akadt egy karika, melynek gömbös a két vége, Ez az idom antik időkből származhatik; hasonlókép antik korig vezethető vissza az oly fajta karDemkómelynek hegyen akadt; ezüst sodronyból, végei hengerdeden egymás fölé csavarodnak. Inkább mondhatók a honfoglalók sajátjának azok a lemezes ezüstpántu karpereczek, melyeket Galgóczról, Bodrog-Vécsről @ @ @ a is Egerből. Bezdédről és masunnan, Ezeknek a végei hengerded módon behajlíttattak; így a két végen egymáshoz simulé két henpe gerded cső keletkezik, melyeket sodrony segítségével egymáshoz is lehetett zárni, Egy /§ 1 Galgóczon oly karperecz for- a dult elő, melyen a zárás a lemez külsején ~ TET. kis karikaban mozgó lemez segítségével történik, a lemezke szabad végén áttört és a karperecz másik ágán kiálló gömbös fejű peczekre ment rá. Az ily lemezes karpereczek legtöbbször disztelenek, néha bevert vagy közp here ékitettek. A honfoglalók korában és utóbb is nagyon kedvelték vidékünkön az állatkékkel kékkel körö fejü és sárgafémű drótból csavart karpereczeket; de ezek sem sorolhatók a honfoglaló magyarság hagyatékához, Eddig, ilyeneket lovas sírokban nem találtunk, annál sürübben akadtak XI. századi soros temetökben Muszkán, Berettyó-Ujfaluban, BácsKereszturon, Pásztón és egyébütt. Az ujjra vagy sima sodronykarikát raktak. vagy fejes gyűrűket. Ezeknél a fej öbbnyire négyszögű foglalvány űvegpaszta vagy kő befogadására, vagy kampós nyujtványokkal, melyek redAz ily fejes gyűrűk rendesen ezüstből készültek, A foglalványt külső szélén dudorok vagy pléh- ~ gömbök ékítik. Találtak ilyfajta gyűrűket ( bezdédi sírokban, Pilinben. Bodrog-Véesen, Egerben és a verebi sírban. A fejes gyűrűknek más, szerényebb fajtája az, melynek a feje a gyűrű mutató a ne szélén nyelvidomú hajlíttattak a befoglalt ékítő kőre. sőt voltak elvétve aranygyűrűk is. oldalán kilapított szögletes, kerek vagy tojásdad sikból áll s ezt bevésett csillaggal és pontocskákkal ékítik. Bodrog-Vécsen és (1 Bezdéden honfoglalók sírjaiban leltek ily egyszerübb, sárga fémből készült gyűrűket, de soros temetőkben is találták, több- § nyire XI. századi környezetben. We sirokban gyakran találni vékony pléhből készült, dudoros szélű koron Neszmélyről, Merebről, Mándokról és egyéb hiteles honfoglalói sírokból Szolyváról, és közelebb vagy távolabb állanak egymástól, sőt néha egymás fölé is nyúlnak. Vannak még más ily fajta pántos karpereezek é 6 0 3 69 é 6 é @ é é ő é 6 é @ 6 é d é © $ ; é 8 etet, A rajtuk látható apró lyukak tanusítják, hogy a nok fölvarrták ruhájukra, Női és férfi sírokban sárgarézből, ritkábban ezüstből készült síma fölületű gombok ís akadtak. Kerek, szögletes, szelvényű kisebb és nagyobb pitykék, nyilgömb
