Oldal 146 [146]
OCR
fül vagy csatt ül, melynél fogva ővűkre szíjazhatták, hogy mindig velük lehessen. Eddig csupán egyszer akadt ezüstesésze, melyről a vele járó ékszerek miatt azt hihetjük, hogy magyar vitézé lehetett. Szabolcsmegyében, Gégényben lelték. Füle ugyan nincs, nem ís látszik rajta nyoma sem, hogy lett volna, de idoma lapos gömbszelvényű és így alkalmas volt arra, hogy a lovas tarsolyába rejthette. Néha víztartó veder nyomára akadtak a sírban, pl. Tuzséron is, oly sírban, melyben lónak semmi maradványát sem lelték és lószerszám sem árulta el, hogy lovas vitéz sírjával van dolgunk. Máskor lovas sírban lelték veder vaspántjait, melyek a könnyen múló anyagból, fából szerkesztett víztartónak utolsó tanuságai meg. A tény ritka előfordulása magyar sírokban, viszont a faveder sírbatételének gyanánt. maradtak ősrégi, a hallstatti kortól az antik korig leérő ritusa, nem engedi azt sajátos, ősmagyar szokásnak tekinteni és nem is bírjuk gyakorlatának e korban való egyes eseteit kielégítően indokolni. EGYVEREKEN találtak aránylag legnagyobb számmal. Legtöbbje, a mennyiben a fest kívül ékszereket közvetetlen ékítésére szolgált, ezüstből való; csak nagyon elvétve találtunk eddig aranyékszert. Ez a tény már annál fogva is meglepő, mert nyilvánvaló, hogy a vezérek korabeli magyar vitézeknek Eurdépaszerte folytatott rablé kalandjaikon médjuk volt rengeteg kincsekre szert tenni, ha egyebütt nem, a bizánczi és olaszföldi klastromok . Ily 6 kincseknek nyoma sincs a sírokban, a miből és k kin rabolt természetesen nem az következik, hogy nem voltak, hanem csak az, hogy sem az eredeti formdj hagyott drágasá kat nem vitték a sírba, sem azokat, J melyek a rablott nemes fémtömegekből készültek. Egyébként még csak a kutatás elején vagyunk, a leggazdagabb sírok talán a jövendő kutatók előtt fognak föltárulni, A mit az eddigiekben leltünk, nem Európát járó rablé-vitézek kincsszomjas bírvágyára vall. Férfi-sirban Beregszászon aranyozott eziistlemezből készült kúpot találtak, mely ta itt-ott egy-egy aranygyűrű; Besztereczen színaranyból készült lemezes pitykét leltek. Kedvelték bizonyosan a drága fémmel kiczifrazott kardokat is, mire legszebb példa a tarczali kard. Szerették a részben aranyozott siiveg- és tarsoly ket, szíjra és szerszámra való aranyozott pitykéket és bogldrokat, A női sírokban talált ékszerek sem mutatják azt a pazar fényt, minőt nyugoti írók rémhírei után várhatnánk. Egyáltalában nem azt a benyomást kapjuk a sírokban lelt ékszerek révén, hogy azok mindenünnen összerablott tarka-barka holmik, hanem egyenletes k ál fogva, a rég k izlés szerény tanui gyanánt lépnek elénk. különösségénél fogva kíválnék a maga környezetéből és oly látszatot keltene, mintha nem a családi kincstárból, de máshonnan, talán prédából került volna az illető egyén rendes ékítményei közé, Természetes, hogy a nők ékszerei változatosabbak mint a férfiaké, bár ezeknél is mét a szíjra és a lószerszámra való különféle ékítések veendők tekintetbe. A testet közvetlenül díszítő ékszerek sorából a fülönfüggők mutatják a legtöbb változatosságot, Sokszor egyszerű síma kis gyűrű lógott a fül czímpáján, A hajduböszörményi sírban hosszúra nyuló fülbevaló akasztó és rajta finom sodrott ezüstle róla, négy csomóval. A szeged-bojárhalmi és székesfejérvár-demkóhegyi fülönfüggőkön ez a pálcza egy tagban öntve megmerevedett és a négy gyöngy rajta csöppek idomát öltötte, Máskor Csornán, halavány aranyból való az akasztó és pléhes bogyó van rajta, a csüngője hiányzik. Minde fajta fülönfüggőknél az akasztó külső hajlásán egy kis gyűrűcske vagy peczek arra szolgált, hogy a két fülön lógó ékszert sodrott lánczczal egybekapcsolják. Egyszer Győrött meg is maradt ez a lánczocska, Az egri ékszerek a rendesnél ékesebbek; az apró akasztó gyűrűcskéről le
