Oldal 129 [129]
OCR
tartása is feladata volt, Szighard herczeg Harmadnap : augusztus 11-én végre a gyarok a közép parancsnoksága alatt, hajóhad segitségé a parton támagán a Dunán, A király a tartaléknál borozó és a hajóhadat fedező csapatait verEnnsburgban maradt vissza. ték szét, mire a partokhoz kikötött hajóhad 6. gr) ís a magyarok kezébe került. Szighard herczeg futással menekült Ennsburgba. A magyar sereg parancsnokai állítólag Lél, Bulcs és Botond valának. A német oszlopok minden akadály nél- f A magyar sereg nyomban követte a fukül érték el Pozsony környékét, a hol tókat és Ennsburgnál a kirdlyi tartalékaug, 7-én már érintkezésbe léptek a ma- seregre talált. Ez neki ment a támadásra gyar előcsapatokkal és a hol a két száraz- közeledő magyaroknak, mire azok szinlelt földi oszlop. megerősített táborokba szállt. VE futással visszafordúltak; ámde midőn a A magyar vezérek elhatározák, hogy a Vik bajorok rendetlenül utána nyomúltak, az erdőkből előtört a magyarok két tartalékada, visszafordult maga a fősereg is, mire a bajorok hada rövid harcz után németek elkülönített oszlopait egyenkint fogják megrohanni és pedig első sorban a salzburgi érsek által vezetett jobb oszlopot. Augusztus 8-án erős viharként lepte szétveretett, A kirdly, serege romjaival, meg a magyarok serege Ditmar érsek tá- csak nehezen menekült Passauba. borát, s a bajorok a nyilak százezrei ellen A magyarok díadala ekként teljes volt, alig bírtak védekezni. Ámde a tábor erős il a bajor sereg le volt verve, «Ein Unglück, sánczai a támadókat feltartóztatták s az wie es sich im ganzen Verlauf der bajerischen Geschichte nicht wiederholt» — mondja Riesler, a bajorok történetében. első roham, bármily hatalmas volt ís, nem sikerült. A magyarok ekkor más módhoz folyamodtak, Nem indítottak újabb általános rohamot, hanem a tábort körülfogva, Bajorország nyitva állott a magyarok előtt, a kik azt, valamint Thüringiát és minden oldalról kisebb csapatokkal támad- Szászországot is elözönlötték, ták meg, melyek berontottak a sánczokba, Árpád, ha még élt, megnyugodhatott sőt magába a táborba is, majd ismét nemzete sorsában s szemeit azzal a tugyorsan visszavonultak, az üldözést sűri dattal zárhatta le, hogy népe nem jut a visszanyilazdssal hitisitvin meg. E táma- | hunok és avarok sorsára, Az uj haza immár Nyugot felé is biztosítva volt. A bajorok a 907. évi hadjárat után dások egész nap és egész éjjel szakadatlanul folytak, s másnap, augusztus 9-én a bajorok már annyira ki voltak merülve, hogy alig védekeztek. Ekkor indult meg a kénytelenek voltak a magyarok dúlásait tűrni, De miután ezek évről-évre ismétlődmásodik roham, melynek ereje az érsek tek s most már nemcsak a szász és thiitáborát teljesen megsemmisítette, Ditmar ringiai, de a frank és alemann földek is érsek, Ottó és Zakariás püspi szenvedtek, a német birodalmi tanács szükszámos főpap és főúr a bajorok ezreivel holtan feküdt a sánczok közt. Még ez éjjel átusztatott a magyar lovas k és még ségesnek tartotta egy ujabb hadjáratot indítani ellenük. A német hadak még a Lech-mezején, hadsereg a Dunán és e remek bravurral Augsburg mellett gyülekeztek gio. június elérte, hogy a német bal oszlopnak a Duna elején, midőn a magyarok — kik az előbalpartján levő táborát még haj s még mielőtt a salzburgi érsek seregének balsorsa felől értesülhetett volna, meglepve megtamadhatta. Itt — nyilván a meglepetés folytán — már az első roham teljes sikert aratott, s Luitpold herczeg számos főurral már e roham alkalmával el ől idejekorán értesültek — hirtelen ott termettek s a német hadsereget az Augsburg melletti első csatában 910. június 12-én — majdnem azonos módon, mint 3 év előtt Ennsburgnál — teljesen szétverték. A magyarok azután a Rajnáig dúltak és Lajos királyt adófizetésre kényszerítették. Ezután a ki esvén, a sereg legnagyobb része felkon- Idre való kalandozások czoltatott. Csak kevesen menekülhettek el a szünet nélkül, évről kírályi hadhoz Ennsburg felé. -évre ismétlődnek, majdnem mindig szerencsével a magyarok ré
