Oldal 120 [120]
OCR
Árpád a munkácsi hosszabb pihenőt, foglalták el, s a Tiszán a dorogmai révei _ miközben a megijedt kisebb flav törzsek átkelvén, a fősereghez csatlakoztak; míg fejei hódolatukat önként bemutatták s a § Tohétém, Árpádtól egy erdélyi hadjáratra a agyarok táborát élelmi szerekkel bősége- j nyervén engedelmet, áthatolt a Meszes szosen ellátták, arra használta fel, hogy ki- * roson és az Almás vizéig nyomult elői i, valamint nagyobb osztályok 4 Az itteni népek vezére a magyarok elé votján, az ország viszonyai, a terep, alege- 8 nulván, azoknak az Almáson való átkelés lök stb. felől magának kimerítő tudósítást 2 sét megakadályozni igyekezett; de mig Toszerezzen; azután hadműveleti alapját kisze- BY hőtöm a vezért ítt lekötötte, Horka az éj lesítendő, a tovább nyugatra, de még szin- ő folyamán az Almás folyón átkelvén, a vezér én a hegyek alján fekvő Ungvárt foglalta ő hátába támadt; ezzel a csata el volt döntve el, majd kiterjeszkedik nyugotra Zemplén, 18 s Töhötöm ura volt Erdély nyugati részé. keletre Ugocsa, délre Bodrogköz területére, | nek, melynek népei neki hűséget fogadtak. Nagy számú népének azonban e terület Marót az egész hadművelet lefolyása alatt még mindíg elégtelen lévén, annak további a Körös-vonal védelmére szorítkozott, s a. kiterjesztésére tesz kisérletet: a Sajdig ter- b magyar hadakkal szembeszállni nem mert. § edő földnek békés úton való megszerzésére, Arpad és serege e közben a Sajó torko: E kisérlet sikerült is, mert a magyarok latáig szállván le, Árpád újból követséget erejétől tartó szláv-bolgár törzsek főnöke, © külde Szalánhoz: Ete és Vajta vezéreket, . mondjuk Szalán, a kivánt területet áten. követelvén tőle, hogy a Zagyváig terjedő gedte, sőt a magyarokkal szerződésre is | földet, melyre foglalásainak kikerekítésére . lépett. szüksége van, engedje át neki, Szalán nem Árpád hadaival most Szerencsig elényo- © | mert ellenszegiilni s igy Arpad hadaival a mulvan, behddoltatta az Ete vezérlete alá Sajén átkelvén, egész a Zagyvdig nyoelyezett kisebb haddal a Sajóvölgyet és a mult elő, i tovább délre eső földet is a Matrdig; mig Ez időben, 896—897-ben, a viszály SzvaBors vezér kiilénitménye a Bodrog (Bor- topluk fiai közt már rég folyamatban van, sodm.) és Hernád völgyén fölfelé hatolva, E viszály főlötte kedvező alkalmat nyujtott a magyarok uralma alá vetéaz északra © Árpádnak az új haza határait Nyugot felé, eső területeket, előbb Sóvárig, majd a Sze- ha lehet egész a Fehér-Kárpátokig kiterpességet egész a Tátráig, biztosítván egy- ES" mejeszteni. Annál is inkább, mert egyrészt idejüleg a Kárpátok átjáróit is. e területre a földrajzi kikerekítés érdekében _ Végre megkísérli, ismét békés úton, a y szüksége volt, másrészt mivel a 894-ik évi Biharban székelő kozár fejedelemtől, kit hadjáratból már jól ismert Pannónia meg = Anonymus Marótnak (Ménmarót) nevez, a hódítását, jobb oldalában a Morva biro- | Szamos vidékét s általában a Tisza és a dalommal, alíg lehetett elképzelni, Pannó Meszes hegység közti területet megszerezni. niára viszont a Duna-vonal és a DunaÁmde Marót erre nem volt hajlandó. Árpád Tisza közti terület nyugodt birtoklása " felülteti tehát Előd, Tas és Töhötöm tör- szempontjából föltétlenül szükség volt. : zsét (Előd helyett a vezérletet fia Szabolcs Pauler Gyula ugyan úgy véli, hogy a 7 viszi, Töhötöm törzsénél pedig alvezérként ÉG 4 Nyitra-Pozsony-vidék behódítása csak kéz" fia Horka szerepel), a kik a Tiszán a ládi sőbb lehetett, mert a morvák 899-ben a © révnél átkelvén, a mai Szabolcsmegyét hó- pápától metropolitat és három püspököt kérdoltatták be, majd megoszolván, Tas és 3! tek. E vélekedés azonban el nem fogadható; Szabolcs a Szamos vélgyét (Szatmár), Tő- mert hiszen a Garam és a Kárpátok közé hőtöm és Horka pedig, a Nyírségen dtvo- eső terület, melynek északi része különben /" nulva, az Érmelléket foglalták el, mignem |e néptelen és puszta volt, a nagy-morva birovégre a hadak Zilahnál, a Meszes-kapunál, dalomnak csak kis részét alkotta, s elvesz= ból egyesültek. Arpad újabb utasítására [RY — tése még nem jelenthette a birodalom el ezután Tas és Szabolcs délnyugatra for- enyésztét, Másrészt a behódoltatás még nem dulva, a Szamos és Körös közti területet elfoglalás; a behódolt nép ma ennek, hol
