Oldal 103 [103]
OCR
as. a Az iszlám általános volt a kordovai emir" ségben, a mely Bagdaddal szemben 756-ban mohammedán mecsetek mellől tulajdonképen schol sem hidnyozhattak. 425 óta a leg- © I Ricanch mint kalifaság alakult meg. Mohi nok Dél-Olaszországban, a Földközi-tenger szígetein, Kozárországban s 866 óta NagyBolgárországban is voltak. k A zsidó vallás 868 óta a is terjedt; 868-ban a kagán az isdval és kozdrok közt az előkelők egy részével zsidó lett. A kozákévallástürelmének a jele, hogy ben keresztény, mohammeddnus és zsidó templomok épültek. A pogányság még Nyugat-Európából sem veszett ki. Dalmátországban a narentamellékiek épen úgy mint e ény főiskola működött, de virágzása korát csak a X. században érte el. Alfréd király ekkor tájt tette Oxfordot az angol iskolázás középpontjává, Külföldről hozatott írástudó barátokat. Boris bolgár kán 859-ben megkeresz felkedvén, a németektől és a pápától kért tanítókat, Kordovában körülbelül 30 iskola, sőt egyetem is volt, több ezer tanulóval Andalusiában állítólag mindenki tudott írni, olvasni, Az irodalom a fejedelmek közt is talált a filavok a peloponnesosi Taygetos tövében. A normandiaiak Krisztus mellett Thor istent is tisztelték. A dánok még a tizenkettedik században ís mutattak be emberáldozatokat. Upsalában a svédek Thornak, Vodánnak és Fricconak is áldoztak s a Id; ; pL VI. Leo görög császár, Alfréd angol király könyveket írtak. Photios nemrégiben fejezte be a gi egyház té könyvét s a Műriobiblont, háromszáz könyv énybírálatát, Nyugaton a valencziai zsinat már 855-ben kimondta, hogy a tudomány elh ic == eae tokat a keresztény svédeknek meg kellett váltaniok, Sőt a flav poroszok sem engedték meg, hogy fent ligeteiket a keresztények fölkeressék, A filávok általában véve bálványokat imádtak. A turániak nem zárkóztak el teljesen a pozítív vallások elől, de általában pogányok voltak, bár mythologidjuknak (mint a finn tanusítják) emelkedett, költői felfogása van. hagyományok 7861 Beszélnek a mellett a magyarok tűzimá. dásáról a baskirok 12 istenéről és állat a bolgárok ú d de arról is, hogy ezek a népek meghallgattak a keresztény hittérítőket is. A miivészet a templomokban nyert igazi otthont. 842-ben az ikonoklasztak százhúfzesztendős küzdelme a képtisztelok győzedel mével végződött. A keresztény művészet akkor Bizánczban fejlődött ki leginkább, s Bizáncz © a középkornak ebben a szakaszában olyanforma szerepet játszott, mint Athén és Róma i k baziés vezet, A kolostorokban mindig voltak tudománykedvelő barátok és krónikások. Scotus Erigena mint szabadgondolkodó, már nyiltan kimondta, hogy nem fél a tekintélytől, a korlátolt eszűek haragjától s bátran hírdeti, a mit az ész megkülönböztet és bizonyít. Nemzeti irodalomról azonban még sehol sem lehetett szó. A latin népek kialakulása javában folyt; de 898-ban, a magyarok beiitésekor, az olaszok még latinul imádkoztak, énekeltek. Ellenben CyrilJus és Methodius hithirdetése a szláv nemzeti irodalom útját egyengette. A kordovai emirségben a keresztény és zsidó is arabul beszélt, s hasznát vette az arab irodalomnak, Azonban az eretnekségt6l rettegő fakik miatt az orvosi- és a természettudomanyok nem virdgozhattak, Féldmiivelés a legtöbb nép fő foglalkozása Nyugaton, sőt sokhelyütt Keleten is. PL a magyaroknak Lebédiában is voltak sok szemes az ókorban, A keresztény lika, bizánczi és római stilusban épültek. Az iszlám szintén nagy volt az építésben; Európában legszebb alkotása ebből a korból a kordovai mecset, a mai székesegyház, «Egy nagy épület — mondta az egyik emír — melynek alapját jól megvetették, hírül adja, hogy alapítója nagyot gondolt, » Az iskolák a keresztény plébániák és a sfldeik. A nagybolgdrok életet, búzát, árpát, kölest termesztettek. Kozárországban sok a gyümölcs, szőllő, kert, szántóföld. Az állattenyésztés mindenütt divatozott. A baskirok, magyarok, nagybolgárok, kozárok híres lótenyésztők; gulyáikkal, nyájaikkal a téli és nyári szállások közt vándoroltak, Délen a tevét is ösmerték. Galiczia
