Stranica 97 [97]
OCR
tókat a wedmorei szerződésben a kereszténység fölvételére kényszerítette; Londont fölépítette s az újból egyesített Angolország fővárosává tette; hajóhadat épített, törvény |) könyvet iratott össze s könyvek lefordítáa sával ő maga lett az angol-szász nemzeti 2, Dánia egységét 900 táján az «Greg» Gorm feremtette meg. A mai Danorszagon kívül hozzátartozott Svédország déli része is, azaz Sconia- és Blekingen, A merész normánok meghódították Eirint (Irországot) ís, a kelta skótok smaradszigetét, de négy KÖR királyságának (Leinster, Munster, Ulster, jó 4) Connaught) önkormányzatát kímélték. Dan2° ország fővárosa Roeskilde volt. 2, Suecia (Ruotsi) a mai Svédország nagyobb részét foglalta magában, A kilenczedik század végén a norman Erik, Edmund fia, külön kirdlysdgga egyesítette s tengeri és lovas katonaságával nevezetes sikereket ért el. Alattvalói közt gótok, vermelánok, finnek, skrifefinnek is voltak. Az ország leglénkebb városában: Byrcában dán, svéd, norvég szláv és scytha kereskedők találkoztak. 3. Normannia, vagyis Norvégorszag ». (Norge) Skandinavia nyugati részén terült & el s népessége a fjordok körül volt a leg4 a, sűrűbb. Egy államba Harald Havarfagre d ág király 875 táján egyesítette; egyes törzsek azonban még századokig küzdöttek függet | tanyáztak a vikingek, a legfélelmetesebb tengeri kalózok, kik a VIII XI. században Aga ösmeretlen területeket is bejártak és számos a a, gyarmatot alapítottak. Pl. Normanniához (4/70 tartoztak a Lofodok, az Organok (Orkádok), Hjalsland (Shetland), a Féreyar-szigetek = és Izland is, 4, Németországot 887-ben Arnulf alakitotta nemzeti kirdlysdgga. Csak részben voltak jó, természetes határai. Sőt e határok is bizonytalanok voltak némely vonalon, s egységesnek már az alapítás éveiben sem lehetett mondani, Legfontosabb tartományai : Bajorország, Carantania, Carniola, a Frankőrgrófság (a mai Zágráb és Belovár megyék j pe területén), Suevia vagy Alamannia (nagy eye fából a mai Wiirttemberg, Baden s az Új északkeleti Svájcz), Franconia, Saxonia, |” Frisia, Alsó- és Fels6-Lotharingia s Alsatia (Elsass). Pusztító hadjáratokkal a magyarok a X. század első felében majdnem valamennyit fölkeresték. a Arpad korában a germánok négy fő állama csak kevéssel volt nagyobb, mint ( Magyarorfiág Nagy Lajos korában; de viszont nem volt Európának egyetlen egy országa sem, melynek olyan nyilt s olyan fejlett tengerpartja lett volna, mint a germán elemnek. Államai közt folytak egybe két oczeánnak: az Atlanti- és az Északi1 | k hullámai, a csakfi 9. y a szárazföld országaiba nyomulhattak. Igy 77 fenyegették végső pusztulással a mai Nagy- a Britannia kelta országait is. a A keltéknak akkor már csak három király- (7% ságuk volt: 1, North-Weales, a mai Wales. 2. Man, a Walestél északra a Hebridakig elszórt szigeteken. 3. Skótország, körülbelül mai határai közt. A három együttvéve sem volt akkora, mint a mai Magyarország egyharmada. @ Európa népei. közül a honfoglaló magya- 7 rok csak a keltákkal és az arabokkal nem 4» a mérték össze kardjaikat, & UROPA POLITIKAI HELYZETE. Nagy Karoly egységes római birodalma a 817887. közt ismételt osztozkodás következtében felbomlott. Az egykori nyugat-római birodalom alkotó részeit és Germániát nem lehetett egységes állammá tenni. A földrajzi határoknak politikai határokká kellett átalakulniok, Hasonló kényszerűség előtt allt a spanyolországi arab kalifasag, melyben ( (mint az iszlám ferületén most már mindenütt) a jó földrajzi határok közt lakó népek szintén politikai függetlenséget kerestek, Az állandóságot csak a keletrómai császárság képviselte, de a bolgár czárság ezt is
