Oldal 94 [94]
OCR
illetné, mert Otakár és Podjebrád alig foglalkoztak kisebb tervvel, mint maga Szva fenyeg Arpad idején a keletrómai, azaz a görög c Ez a birodalom, mely 395-ben vált külön Nyugat-Rómától, köz épen Árpád VI. (Bölcs) Leó császárnak idejében rendezte újra, A kormányzóságok (themák) jobbadán Ázsiában feküdtek, mert Görögországnak Európában kevéssel volt több földje 200,000 CI km,-nél, Azonban nagyobb és használhatóbb partvonala egyetlen egy európai államnak sem volt. Finomabban elgondolt, de hanyagabban, vagy szerencsétlenebbül vezetett politikai élete sem volt egyiknek sem, Nemzeti jellegét azonban ép most kapta meg; mert a mikor a nyugati erőtelen volt, az Alpokon túl pedig mint császárság sem akart terjeszkedni. Az új német királyság alapítója: Arnulf, német vezetés alatt akarta fentartani a római birodalmat s megszakítás nélkül folytatni Nagy Károly imperiális politikáját; de ennek Sei ie = hal még évtizedekig, J. Ottó koráig kellett varakozniok. Az egykori nyugat-római birodalom területén egy-egy uralkodóház, vagy valamely kiváló egyéniség körül mindenütt nemzeti államok alakultak. A honkereső gy az á | járó for ebben az állapotában találták Róma örőkéseit, Mai hazájukban elhelyezkedve, azonnal éltek is a kedvező alkalommal, mert a letőrt birodalomnak minden országát, minden népét, pusztító csapatok élén látogatták meg. A hazai és külföldi krónikák többször P Németországra ment feljegyezték, hogy kémeik a vezéreket az át, a keleti, — bár Itáliából megtartotta a egyes országok föld- és néprajzi viszonyaidéli részt és Sardinidt, — kétségbevonhatatlanul görög császárság lett, Benne most már még a misét is görögül végezték; mihez képest Európa politikai érdeke immár a templomok fzerint is megoszlott, VI. vagy Bölcs Leó törvényhozó ís volt, De törvénykönyvvel nem lehetett leverni a barbárokat: a bolgárokat, magyarokat, besenyőket, oroszokat, kik a főváros, Bizáncz kincseire vágyakoztak. otthonosan érezték magukat Bizánczban s a görögök hiába követelték középponti üzleteiket Salonikiban rendezA bolgár kereskedők már tőlük, hogy zék be. Tulajdonképen ez a kereskedelmi féltékenység vezetett a VI. Leó és Simon bolgár czér háborújára, melyben a magyarok — a görög kereskedelemnek már Karchban csodálói — a császárral tartottak, A nyugatrómai, helyesebben frank birodalom ép a magyarok honkeresése idején bomlott fől teljesen. A 817., 837., 838., 843., 870., 880., 885. és 887. évi dinasztikus jellegű osztályok részeire szakították Nagy Károly egységes birodalmát, A földrajzi határok, a melyek közt a latin és germán népek nyelv és nemzetiség szerint sorakoztak, politikai határokká alakultak át, A latin vagy román népek élén Itália magának követelte a római császárságot de még nemzeti királyság alakítására is ról saját tapaftalataik és hírszerzéseik alapján nagyjából már eleve tájékoztatták. 1. Az olasz császárság északi síkságáról pl. ezt a felvilágosítást adták: «Az előttűnk fekvő, erősen népes síkságot (a Po lapályár) egyik oldalán igen zord, terméketlen hegység, másik oldalán pedig az Adriai-tenger határolja; városai számosak és jó erősek. Nem tudjuk, gyáva-e a nemzet, avagy vitéz; de szemmel látható, hogy népességre nézve számlálhatatlan, , , Ebben az országban több drágaság van, mint a mennyit az egész világon láttunk, vagy csak remélhetünk is látni, e Itália különben 891 február 21-ike óta 924-ig nemzeti császárság volt. Legfontosabb három örgrófsága, a burgundok, magyarok és az arabok betőrésének irányában: Ivrea, Friul, Spoleto. Hozzátartozott a mai Tirol déli és Istria nyugati része is; de testébe ékelődött Velencze s az Egyhdziállam; sőt a 888-ban alakult genovai köztársaság is követelte elősmertetését. Ilykép az egész olasz császárság csak fele volt a mostani olasz királyságnak s lakosságát sem lehet 4-5 milliónál többre becsülni. Az arabok 890 és a magyarok 898 óta gyakran háborgatták. A mai Olaszország területén továbbá fiiggetlen államok voltak:
