Oldal 74 [74]
OCR
Valóban jól kellett választani a törzseknek, hogy a nagy vérveszteség után, a melyet Etelközben a besenyő támadás következtében szenvedtek, új területet tudtak meghódítani. Hatalmas egyéniségnek kellett a megtizedelt hadsereg, a könnyen széteső törzsek élére állani, hogy meg lehessen teremteni azt a fömörülést, azt a pontos összeműködést, a melynek ereje egyedül menthette meg a magyarságot az elpusztulástól, vihette az új hazába s emelhette magasabb élet felé. Nem a véletlen műve, hogy a magyar törzsek állandó együttműködésének kezdete egybeesik Árpád nagyvezé megválasztásával. Hogy a törzsek egyesülése tartós legyen, s ne csak mechanikus, hanem lassankint szerves egységgé váljék: meg kellett tudni találni az egyedül alkalmas nagy egyéniséget, és ennek az egyéniségnek csakugyan meg kellett lenni. Szükséges volt a törzsek készsége, politikai érzéke ís, hogy az új élet megnyiljon számukra, de még nagyobb szükség volt olyan egyéniségre, a ki a kész erőt fel tudja használni s tudja irányítani. Mit ér a fegyelmezett, begyakorolt sereg kitűnő hadi taktikájával, bajt és fáradságot nemesen tűrő, hideget, meleget kiálló katonáival, ha nincs a katonai lángész, a mely vezesse a diadalra? Mit ér az összetartás, együvé tartozás erős érzése, ha nincs nagy politikus, a ki meg tudja érteni a helyzetet, a mely az állami és társadalmi élet fejlődésére alkalmas? sÁrpád, a bölcs tanácsú és gondolkodású, a kíválóan vitéz, ily fejedelemségre alkalmass, Konstantin e néhány szavának eleinte közönségesnek látszó jelentése tehát nagy mélységeket mutat, S mily háttérből világít felénk, ha a honfoglalás kész eredményeit nézzük ! De kövessük a történet útját. A szövetkezett, és egy nagy-fejedelem : Árpád alatt álló törzsek eljutnak napkeletről Nyugat felé tartó százados útjokon az utolsó, folyamok közt elterülő nagy sik vidékre, Az ázsiai, orosz steppék után végre a magyar puszta fogadja be őket. Nem tudjuk szabatosan megállapítani, hogy az egyes törzsek, nemzetségek mely területeket szállottak meg. Ha nem indulhatunk el a krónikák általános kijelentésén, a mely szerint a törzsek szabadon választottak terii letet, nem követhetjük szó szerint a Névtelen jegyzőt sem, a ki nagyobbrészt Árpáddal osztatja ki a birtokokat. De, nekünk, a kik távolabb állunk a helyi genealogiai vonatkozások kutatásától, nem is ez a fontosabb. Árpádnak, mint nagy-fejedelemnek állásából következtethetjük, hogy neki lehetett befolyása (már csak stratégiai tekintetből is, mint hadvezérnek) a törzsek elhelyezkedésére, de másrészt a szövetkezett törzsek friss tömörülése, az őket átható szabad szervezet érthetővé teszi, hogy az ő akaratuk érvényesülésének is megadjuk a kellő tért. Az egész sereg vezére a hódítás hadi műveleteiben kellett, hogy meghatározza a támadás irányát, a meghódított területek fő védelmi pontjait, sőt neki kellett kijelölni a megfelelő katonai erőt és ennek parancsnokait is, És itt Árpád nagy-vezér nemcsak mint hódító katona jelenik meg előttünk, hanem mint az új területet szervező államalapító. Az ő befolyásának kellett érvényesülni az új haza nagy határvonalainak megállapításánál. Természetesen a végbement hódítás után a nagyfejedelem katonai hatalma alól felszabadult törzsek mozgása, hullámzása sokat változtathatott az eredeti helyzeten. A földrajzi keretek azonban már meg vannak teremtve, ép úgy, mint a politikaiak. A terem sszetartó nagy egyéniség, Árpád kiesik, de az ő uralmához fűződő keretek megmaradnak, Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ez a törzsekből alkotott sereg még a harcz idején is befolyásolja saját parancsnokát, A katonai fegyelem alatt is a puszta fiai maradnak a magyarok, szabad, önálló kemény harczosok, a kik maguk választják maguk közül vezérőket, A parancsolónak számolni kell tehát a tömeg hangulatával, ki kell elégíteni kivánságait, meg kell vele értetni magasabb terveit, Igy jut rész a területszervezés nagy munkájában a vezér mellett a népnek is. Igy érthető a krónika, a mely szerint a Tisza mellé jutván a hunok (azaz magyarok), az egész nép tetszése határozza el, hogy ott megszálljanak. Ide vág krónikáink demokratikus szinezetti előadása is a községről.
