Stranica 72 [72]
OCR
ezek közt E adja dalmi és politikai ráni (ural) népek ifej a magyar nép társadalmi életének alapjául a rokonság, vérség, illetőleg egy közös őstől való leszármazás fogalma szolgált E nagy népcsaládok jogának ősi formái közül a patriárchális alapszervezet a rokonfejlődés-képességének: tud engedni a magasabb fejlődésű nép hatásának, Az arab, a perzsa írók leírásaiból megállapítható, hogy a kozár birodalom, ha nem is európai szempontból véve, mind állami mind társadalmi ság és az együttes felelősség alakul meg. A legöregebb, de még elég erős férfi ős hatalma és védelme tartja össze a családot, a melyen belül háznépe körében korlátlan úr és parancsoló. A ház népe pedig nemcsak a szoros értelemben vett család: ide tartozik a szolga, a befogadott idegen. Fő a családfői hatalom alá vetettség közössége, úgy, hogy még a vér közössége is elhalványul mellette, Nincs különbség lényegben és eredetben a római jog jól ismert patria potestasa, a germán jog mundiuma közt; s ezeknek megfelelő atyai hatalomra kéverkeztethetiink a hasonló társadalmi viszonyok közt levő népek életének megegyező adataiból, Ide utal a nemzetségi élet egész lényege és természete Krónikáink szépen megőrizték a vérségi köteléknek, mint a kezdetleges politikai és dal űködé. emlé két, midőn a hun és magyar törzseket Hunor és Mogor közös ősöktől származtatják le. Föl kell tünni a szorgos olvasónak, hogy a krónika szerint «minthogy Hunor és Magor elsőszülöttek — voltak, atyjuktól "megválva külön sátrakba szdlltak», Ime, a közös családfő uralma alól már kikerülőben vannak, De mégis, hogy a meotisi ingoványok közé minden ingó-bingóikkal elköltözhessenek, atyjuktól engedélyt kell kérniök. És a monda szerint tőlük vették eredetőket minden hunok és magyarok, HKOR a besenyők a magyar törzseket Lebédiából kiszorítják, Lebédias, a rangban első törzsfő fovezérsége alatt foglalnak új területet, Etelközt szállják meg. Itt érkezik el az egész magyarság politikai életének nagy fordulójához. Ebben a fejlődésben nem kis rész jut egy, a magyar törzsek mellett lakó s vele szövetséges népnek, a kozárnak. Első ismert alkalom ez, mikor a magyarság és gazdi kintetben főlötte áll a körülötte levő népek legtöbbjének, Különösen a keleties monarchikus elv érvényesülése áll éles ellentétben a törzsi különállással: a kozároknál már az uralkodó a legfőbb hatalom kifejek Isztakhri és Ibn ‘Haukal) körülvéve mindazzal a hó zője (a kagánról egyenesen ezt i dolattal, mely az örökletes, mindenki felett álló királyt megilleti. De már ott van az ilyen fejlődésnél előálló mindenható alkirály: az isa, a hadsereg vezére, ott vannak az előkelők, a lovagok, a fizetett harczosok, szóval megvan az a környezet, melyben a városok, a téglából épített királyi palota háremeivel, s a rendszeres földmívelés a földhöz kötött életnek sok kényelmét nyujtja. Konstantin császár, midőn a kozár befolyásról meglehetős bőven tudósít, jól értesülve látja a végbement változást, s kifejezésre juttatja azt még nyelvezetében A magyaroknak szerinte bizonyos vajdáik voltak ; első vajdájuk volt; archonjuk csak Árpáddal lett. A törzsek megválasztják közös fejüknek Árpádot, pajzsra emelve őt. Készek egy magasabb politikai egységbe olvadni. Az időleges szövetkezést állandó váltja fel. A besenyők új határozó lökést. A hét törzs megerősödve egy nyolczadikkal, a kozártól elpártolt kabarral indul utolsó hódító útjára Árpád vezérlete alatt, a ki nemcsak mint katonai fő (hadvezér) áll a törzsek fölött, hanem egytámadása megadja az el szersmind az egymás mellé sorakozó törzsek politikai egészének összekapcsolója és kifejezője. A legmagasabb állam fogalma, a nemzet itt fekszik csírájában. Hiányzik még az alap: a földterület, a hol életre szökkenjen s nagyra, erősre nőjjön, A végbement nagy változásnak emlékét a bizanezi császáron kívül legjobban megőrizte a Névtelen jegyző. Alig képzelhető el, hogy a honfoglalás után az új alakulás, az új helyzet hatása maradandó nyomokat ne hagyott volna a társadalmi öntudatban
