Stranica 71 [71]
OCR
azzal egy, a törzs kebeléből való kitaszítással, esetleg szolgasággal. A fegyveres nép gyűlése pedig nem más, mint a kész hadsereg. A gyűlés választja a törzs főnöét, bíráját, vezérét; mindegyik tőle kapja hatalmát, s tőle függően élvezi is. A választás arra esik, a ki méltóbb a tisztre: a kiválóan vitéz, a bölcs, a fényes nemzetségi előszeretettel fordulnak olyan férfiak felé, a kiknek családjából jeles fi I. Az ilyen hívatott az uralomra. Mert többször váltak ki A hatalom adója a méltatlant attól meg is foszt nökök, dicső hadvezérek. hatja: a gyűlés a rossz katonai parancs nokot, az igazságtalan bírót leteheti, Harcz idején s annak tartama alatt azonban a vezér és parancsnokai a katonai fegyelem ridegségével uralkodnak, A békében a törzsfő legelőkelőbb tisztje, a mely a kezdetlegesebb közéletben majdnem kimeríti egész 1: a bíráskodás, A gyula (gülász, dsila), a horka (karkász) az ősi bírói hi m vatal fenmaradt elnevezései. Ennyit fori földiekből, megállapíthatunk és hozzátehetainkból, hazaiakbdl s kül jük, hogy nem fordult elő eddig egyetlenegy oly tétel sem, a melyet az összehason lite j és jog meg ne erdsitene, A multban vezető árja népeknek, a gérög, a római és a germán népnek ősi államát a nagy angol történész, Freeman a törzsben találja meg. A törzs pedig a az atheni sippe lényegben megfelelnek egymásnak. Tacitus léséből all: nemzetségek egyi genos, a római gens, a germán Germaniájában is megtaláljuk a magyar hagyomány útján a krénikéinkban oly világosan, tisztán megőrzött emagyarok községes képének hasonmását — a népgyűlésben (concilium civitatis, ; a magyar capifaneus vagy dux, princeps is úgy áll a sereg élén, s bíráskodik békében, mint a germán princeps (Fürst), a kit vitézsége miatt választanak meg, és a ki nem puszta önkényes parancsolds, hanem a szerzett tisztelet révén vezérli a népet. Az egész népet harczra vezető, külön választott herzog, a kinek időleges uralmából lesz a kírály, az első vajda állására emlékeztet. Nem folytatjuk tovább a bőven kinálkozó hasonlóságokat. Elég, ha itt a sok hasonló vonás mellett arra a különbségre utalunk, hogy mig a germánság, történelmi szereplésének küszöbén még primitivebb, a törzsön alul álló népcsoportokban, néptöredékekben jelenik meg, addig a magyarokról szóló legelső tudósításaink őket már törzsekbe csoportosulva rajzolják le. De megtanít az összehasonlítás tudománya arra is, a mit forrásaink elhallgatnak vagy nem fejeznek ki világosan, Megtudjuk, hogy a nemzetség nemcsak a közös férfi-elődtől valóban leszármazott vagy csak képzeletileg leszármaztatott rokonok körét jelenti, hanem védelmi, harczi közösséget teremt. A nemzetség az egész hadi felosztásnak legalsóbb egysége. Vajjon nem erre vall-e krónikáink le írása is a Pannoniába induló hunokról (azaz megyarokróli fea a katonákat a nemgattak ki? A tagjai pedig együtt élnek, közösen gazdalkodnak, minden megvédeni tartoznak egymást támadás ellen, Nem ezt jelenti-e Bölcs Leó tudósítása ís, hogy a csata napjdig nemzetségekben elszéledten élnek? A társadalmi osztályalakulásról is lehet fogalmat szereznünk. A nép a szabadok nagy tömegéből áll ; gyobb tiszteletben részesülő családok, a mevannak azonban nalyek egyes tagjaiknak kíválóságainál fogva Emelkedésüket a kedvezőbb gazdasági helyzet is emelkednek ki a többiek közül elősegítheti. Ezekből lesznek rendszerint a hadvezérek, bírák. De a nemesség különvált rendje még nincs meg. Vajjon Bölcs Leó előkelői, a díszesebb fegyverzetű lovasok nem itt említendők-e meg? A szabadok alatt jog nélküli rabszolgák állanak. Nemcsak azokból áll ez az osztály, a kik krónikáink szerint gyávaságuk miatt a szabadok fogoly szlávokból, pl. a közül oda letaszíttattak, hanem a guzoktól, oroszoktól harczi zsákmányként hozottakból, kikkel az arab, perzsa írók szerint élénk cserekereskedést űznek. Megtudjuk, hogy a tágabb értelemben vett nemzetségen belül, a mely a családok üléséből ered, milyen társadalmi élet folyt Korunk jogtörténészeinek legnagyobbika, Maine szerint, az árja, a semita, a tu
