Stranica 68 [68]
OCR
fiát Zultát (Zsoltot, Zoltánt), vezérré, Árpád vezér és nemesei vagy előkelői (primates) fontosabb alkalmakkor (pl. követség Zalánhoz) tanácsot ülnek; sőt kifejezetten közös egyetértéssel és szabad akarattal járnak el. Egyébként Árpád az, a ki a vezéreket kiküldi a hódításra, egy-egy vakmerőbb birtokokat adományoz nemeseinek. A Zaengedélyt ad nekik harczi vállalathoz ; lán vezéren vett nagy győzelem után pedig a vezér és nemesei megállapítják az ország minden szokásos törvényeit és jogát, miképen kell szolgálni a vezérnek és előkelőinek, vagy miképen tegyenek törvényt minden elkövetett bűn fölött. Ezt a helyet Szernek nevezik el (Pusztaszer), minthogy itt vették szerbe az ország minden dolgát Zulta vezér örökösödésénél az ország öszszes előkelői közös egyetértéssel a vezér bírákat alá rendelnek némely országos (rectores regni), a kik a szokásos jog szerint a viszdlykodék pereit és versengéseit intézzék el. Másokat meg a sereg vezéreivé tettek, így Lélt, Bulcstit, Botondot, a kiket azonban mégis a vezér, mint uruk küld el Alemannia duldsdra. EM A KRÓNIKÁK, sem Anonymus nem beszélnek ugyan törzsekről, de ismernek hét választott kapitányt (fejedelmet), kiknek, midén az ős hazából hódításra elindulnak, a hét seregre osztott magyarság engedelmeskedik. A kései hagyomány a hadvezető vezérek képében őrizte meg a hét törzsfőnököt, Konstantin vajdáit és a hét seregben a magyar törzseket. Megtaláljuk még a nyolczadik törzset is, ha megfigyeljük a krónika látszólagos tévedését. Csupán hat vezért ismer Árpádon kívül, mégis a Pannoniába bevonuló Árpád hét vezérrel jön, Hét fejedelmi személy választja meg Álmost! A Névtelen jegyző látszólag elírta a számokat, hiszen Álmoson kívül ő is csak hat nevet ismer, De ne feledjük el, hogy Konstanfin se jelöli meg külön névvel a magyarokhoz csatlakozott idegen kabar törzset Vajjon a magyar hagyományban nem mosódhatott-e el szintén a hét magyar torzs mellett a nyolczadiknak: az idegennek emléke? Az ősi szervezetben végbemenő változás a krónikákban is, a Névtelennél is az új Nagyobb tömörülés szükséges a hadi vállalathoz ; haza foglalásával kapcsolatos, választás útján lesz fővezérré Almus. (Anonymus, zágrábi és nagyváradi krónika.) Mindeddig a bizanczi kútfővel tartottunk. Ez is ismeri Álmust, hiszen őt ajánlja mint rangban következőt Lebédias, mégis ennek fia, Árpád lesz az első archon. Jit van az első névbeli eltérés. Csakhogy ez az összeütközés inkább Anonymusndl nagyobb, mert krónikáinkban elenyészik. Ezek jórésze csak Árpádot, Álmus fiát szerepelteti a honfoglalásnál ő az első kapitány, a többinél hatalmasabb, seregével először jön be, sőt egyenesen Árpád az, a kia többi hét vezérrel bevonul. Névtelen jegyzénknél a honfoglalás szintén Árpád vezérlete alatt megy végbe: alíg jön magyar földre Álmus, máris fia lesz a vezér, Kövessük még, a meddig lehet a Biborban született császári író nyomát. Szembeötlő krónikáink bírája, aki egyben kapítány ís (vagy dux, fejedelem) az egész sereg felett igazságot tevő. Vajjon a bírói tisztet viselő fejedelmek közt a gülász avagy karkász nem felelhet-e meg ennek? Söt a Névtelen országos bírájában Zoltán vezér alatt, bár homályosabban, még mindig nem az ősi hagyomány hangja található-e fel? És az a sajátos jelenség, a mi a parancsoláshoz szokott császárnak annyira feltünt: hogy a förzs nem engedelmeskedik saját fejedelmének, nem tükröződik-e vissza n ezek szerint a roszszul ítélő bírót (Kézai) és a kapitányokat (Képes krónika) leteszik, a mikor akarják? a krónikákban, mi A község, a gyűlés uralkodik, az határozza meg az elfoglalandó területet, harczba a nép nevében szállnak, a gyűlés szabja ki az engedetlenre a büntetést, harczi vállalatokra az küld ki mert a magyarok Géza. vezér koráig magukat közösen kormányozva így éltek kapítányaik, vezéreik alatt, kiket időnként választottak, Vajjon nem mutatják-e mindezek az adatok a törzsek szövetséges uralmát, a melyet Konstantin nehány szóval jelzett?
