Oldal 67 [67]
Azt az ősi szokást is elmondja a króni¬
kás, hogy a hírvivők a nép nevében szóli
tották a magyarokat harczba, a kitűzött
időben és helyen fegyverben való pontos
i s a gyiilés ta
és pi
tására, A ki pedig ezt a parancsot megve¬
tette a nélkül, hogy igaz okát fudta volna
adni, azt a Scytha törvény értelmében kard¬
dal ketté hasították vagy kétségbeesett vállal¬
kozásra küldték ki, vagy pedíg szolgaságra
vetették.
A mikor a húnok a Tisza mellé jutnak,
az egész község, a nép tetszése határozza
el, hogy ott megszálljanak, Egész világosan
fejezi ki a krónika, midőn a hadi czímer¬
ről, Etele király turul madaráról szól,
hogy ezt a czímert viselték a harczban
Géza vezér koráig, a míg maguk közösen
kormányozták magokat. Még Lélt és Bul¬
csút is a magyarok gyűlése küldi Német¬
országba, A kalandozásokat befejező sorok¬
ban ismét kifejezésre jut, hogy a magyarok
községe így élt az ő kapitányai vagy ve¬
zérei alatt, a kiket időről-időre szokott vá¬
lasztani — egész Géza vezér koráig,
Emeljük ki még itt a Kézaival tébbé¬
kevésbbé megegyező krónikáink eltérő ré¬
szeiből a ben
inket érdeklő adatokat, Leg¬
fontosabb az a Kézainál régibb feljegyzés
által megőrzött tétel, mely a bejövő magya¬
rok vezéreiről szól olyképen, hogy ezek
többen voltak ugyan, de végül egyet közü¬
lük nemessége és vitézsége miatt fővezérnek
választottak, s ezt hívták Álmosnak, Ennek
a vezérségben utóda lett fia: Árpád, (Zág¬
rábi és nagyváradi krónika, ) A Kézai után
is láljuk a
hét kapitányt, de itt már a magyarok kö¬
zös tanácsban megállapodva választják meg
őket, s csak ezután jön a hét seregre való
felosztás, (Képes, budai, pozsonyi és dub¬
niczi ki
nika,)
Az első kapitány: Arpad alakja későbbi
krónikáinkban sokkal jobban kidomborodik,
midőn a magyar föld meghódítását beszélik
el. Nemcsak az első ő a honfoglaló harcz¬
ban, hanem ő jön be a többi hét vezérrel
Pannoniába, még pedig nem vendégképen,
hanem öröklött jogon, Közös tanácsból kül¬
dik ki a hírnököt a magyar föld kikémle¬
lésére, és midőn ez visszatér a föld jó hi¬
rével, Árpád fohászkodik Istenhez először
segedelemért, utána hivják segélyül az ösz¬
szes magyarok Istent, s másodszor ís közös
tanácsból küldenek követet Szvatoplughoz.
(Képes Krónika.)
A krónikák sorában külön helyet kíván
kírály névtelen jegyzőjének műve.
Szerinte a Scythiában vagy Dentumoger¬
ben lakó hét fejedelmi személy (principales
persone, hetumoger) egymás közt tanácsot
tartva, határozta el az új haza elfoglalá¬
sát. A vezérek a Scythia minden fejedelmi ¬
nél hatalmasabb és bölcsebb Álmus vezér
tanácsával és segedelmével végzik az ország
minden dolgát. Álmus fia Árpád. A hér
fejedelmi személy belátván, hogy a hódí¬
táshoz vezér és parancsoló szükséges, közös
elhatározással megválasztják Álmust és az
6 nemzetségéből eredőket; mert Almus fé¬
nyesebb nemzetségii és hadban hatalma¬
sabb a többieknél. S a választást oly mó¬
don erősítik meg, hogy véröket pogány
módon egy edénybe bocsátják. Az eskünek,
melyet ez alkalommal tőnek, öt pontját is¬
meri a Névtelen, Az első: hogy a vezér
mindíg Álmos nemzetségéből legyen; a
második: hogy ha valami jót saját munká¬
jokkal szerezhetnek, senki közülök ki ne
legyen zárva belőle; a harmadik: hogy a
választók fiaik soha a vezér tanácsából
és az ország tisztjéből ki ne legyenek re¬
kesztve; a negyedik: hogy ha valaki utódaik
közül hhiitelenné lenne a vezér személye
ellen és meghasonlást szítana a vezér és
rokonai közt, vére ontassék, mikép az
vérdk omlott az esküvésnél; végül az ötö¬
dik pont: hogy ha valaki a vezér vagy a
többi fejedelmi személyek utódai közül meg¬
állapodásukat meg akarná szegni, átok alá
legyen vetve mindörökké,
Nem a mi feladatunk itt a honfoglalás
menetének részletes leírásával foglalkozni,
melyet annyi buzgalommal, szélesen dolgoz
ki Anonymus, Minket a munka alkotmány¬
történeti vonásai érdekelnek, a melyek a
következők. Árpádot atyja, Álmus vezér,
tanácsot ülve és minden övéinek esküjét
véve, még életében teszi vezérré és paran¬
csolóvá. Árpád is Magyarország előkelői¬
nek és vifézeinek esküjét vévén, emelteti