Stranica 64 [64]
OCR
előző régibb szervezetet írta le, akkor — úgy látszik — ellenkezik biborban született fiának: Konstantinnak határozottan kifejezett állításával, Hiszen Konstantin nagyon is kiemeli, hogy a törzsek felett Árpád előtt nem volt még egy közös fejedelem (archon); Led pedig világosan egyeduralmat lát Talán sikerülni fog elenyésztetni az ellentétet, ha közelebbről megvilágítjuk az illető helyeket, az egész munka környezetében. Leó hadi taktikát ír; egész művében uralkodó szempont: a stratégia, Úgyszólván mindent a harczi mesterséggel való vonatkozásban tárgyal, A népek békés életét is csak a háború megértése végett ísmerteti, S azt találjuk, hogy az a két hely, a hol az egyeduralomról van szó, szintén hadi jelentőségű fontos tételekkel van környékezve, Az első hely épen hadászati szempontból állítja szembe a szittya népeket általában a magyarokkal, Mig a többieknek egyforma az életmódjuk és hadszerkezetük, sokfejiiség alatt élnek, addig a magyarok ügyelnek az erősebb hadszerkezetre, rendezett csatákat viselnek s egy főnek hódolnak. A másik helyen is a katonai fegyelem és a kiváló harczi erények felemlítése közepette fordul elő az egy fejedelem uralmára vonatkozó hely. Nem jelenthetik-e ezek a körülmények azt, hogy itt csak a harczba vonuló magyar törzsekről van szó, a melyeknek ekkor közös fővezérük van, a ki felettők uralkodik? Hiszen ugyancsak Leó szerint a csata napjáig a törzsek elszéledten élnek, s egymás iránt nem is viseltetnek valami nagy atyafiságos ragaszkodással. Nehéz is volna ilyen állapotban elképzelni a szigorú monarchikus uralmat, A háború hozza össze a törzseket, a közös támadás vagy védelem teszi szükségessé a közös vezért s a parancsnokok szigorú katonai fegyelmét, mely a szabad élethez szokott népet a büntetés félelmével tartja arezkép S vajjon Konst nem ismeri-e szintén a vajdák sorrendjét, melyet a harczi vállalatok teremthettek meg? S Lebédias, az első vajda nincs-e egyenesen, mint fővezér is megjelölve, midőn Etelközbe vezeti a törzseket? Az arab-perzsa írók leírásának politikai részét nem nézhetjük olyan szemmel, mint aS 72) a bizánczi forrásokat, Hittérítő mohamedanok és kereskedő utazók szerzik Gssze az anyagot; tehát nem politikailag iskolázott, jogilag művelt császárok irodalmi termékéről van szó, Itt már a kulturtörténeti anyag s ennek főként földrajzszerű kezelése áll előtérben; a politikai vonatkozás háttérbe szorul, Ezért nem is számíthatnak az arabperzsa írók jogtörténeti szempontból arra az elbánásra, mint a görög kútfők. Míg az utóbbiaknál a szöveg jogi részéhez lehetőleg amott nem vehetjük szigorúan az egyes szorosan tarthatjuk magunkat; tételeket. S ha mégis megpróbáljuk egybevetni őket a többi forrásokkal, előre is tudjuk, hogy erőben nem egyenrangú tételekkel van dolgunk. Az arab-perzsa írók mit sem szólnak a törzsekről, ellenben a népnek két fejedelméről emlékeznek meg: az egyik, a kende a nagyobb ugyan; de valósággal a másik, a dsila az uralkodó, Ha ezt a Konstantin által ismertetett régibb szervezettel vetjük össze: a kendében alig láthatnánk mást, mint a vajdák közt méltóságra nézve az elsőt, a dsílában pedig a harcz idején a fővezért. (A támadást és védelmet illető parancsolás és engedelmeskedés ki van emelve.) Ha az Árpáddal kezdődő új pol alakulást nézzük, megtaláljuk a egy RelceGielenill rokort dit kifefezese a gülász méltóságban, a mely fejedelmi itikai dsilának természetű, bár határozottan a bírói tiszthez kötött. Ha figyelembe vesszük az utazóknak a teljesen idegen és szokatlan élet s politikai viszonyok között könnyen megtévedő ítéletér: nem képzelhetjük-e el, hogy ők nem értették meg a törzsszervezet alkotmányát, ökök közti harcz alkotta rangsor, s kiemelkedik mint primus infer pares a legelső törzsfő, kinek azonban, ha már harczra nem képes, nincs a melyben meg van a törzsi hatalma, csak méltósága; mig a fővezérré lett törzsfő a harez idején tényleg uralkodik, s a támadást és védelme illetőleg mindenki az ő parancsainak engedelmeskedik. Épen Konstantin történetében hallunk az Lebédíasról, a ki Etelközbe jövetelekor fővezér is volt, a ki a turkok első vajdáról
