Stranica 62 [62]
OCR
és gondolkodású, válóan vitéz és az ily fejedelemségre alkalmas férfiú. Meg is tették aztán fejedelmöknek, a kozárok szokása És törvénye szerint pajzsukra emelve őt. Árpád fejedelemmé választását lényeges forduló-pontnak tartja a biborpalástos író, mert nyomatékkal, kér ízben is kiemeli, hogy Árpád előtt a magyarok soha sem választottak fejedelmet, sem közülök valót, sem idegent, Árpád után pedíg az író koráig az ő nemzetségéből való volt mindig a fejedelem. Az újabb politikai alakulás képéhez, a mely már Konstantin korában rajzolódik elénk, az egyes vonásokat munkájának elszórt tételeiben találjuk meg. A törzsek első vagy nagy-fejedelme Árpád nemzetségéből sorrend szerint való uralkodó ; van azonban még kér más fejedelmök is, a g a kik bírói viselnek, ezeken kívül még mindegyik törzs ász és a karkász, tisztet nek meg van a maga fejedelme (archon), A császári követ üzenetére is a magyarok fejedelmei válaszolnak, A hivatalos levelek a császári udvartól szintén a magyarok fejedelmeihez czímezve kelnek. Megtudjuk még aztis, hogy a gülász méltósága fölebbvaló a karkászénál, melyet a harmadik fejedelem visel. A másik bizanczi író Hadi taktikájában bármily fontos s részletes adatokat közöl is a magyar hadi szervezetre nézve, alkotmánytörténeti szempontból csak nehány, igaz, hogy éles tételt nyujt, Bölcs Leó szerint a magyar nép, mely sok törzsből van összeszerkesztve, a mint kétszer is kifejezi, egyeduralom alatt van (monarchoumenon) A népet, melynek bűnöseit főnökeik (archon) kegyetlen és nehéz büntetésekkel lakoltatják, nem a szeretet, hanem a félelem fékezi, s maga a nép, minthogy sok törzsből áll, rokonaira és az egymás iránti jó indulatra keveset ád, Csata napjáig nemzetségek és törzsek szerint elszéledten él, Leó fellemzéséből a harczias erényeken kívül a mi szempontunkból különösen jelentős a nép függetlenségének vagy szabadságának kiemelése Az arab, illetőleg perzsa írók Ibn Roszteh és Gurdézi vagy Gardézi egyező lei sa a így hangzik: a nép nagyobbik, fő-királyának neve magyarok politikai szervezetérő (czime): Kende. Annak neve (czime), a ki felettök tényleg uralkodik és az ügyeket intézi: dsila, Minden magyar a dsila szavára hallgat s az ő, támadást, védelmet és más ügyeket érdeklő parancsainak engedelmeskedik A hét törzshöz lakozik a kozároktól elszakadt kabarok törzse; s így most már mindössze nyolcz törzs van, a melyeknek sorrendjét és nevét is megismerjük, Az első a kabarok törzse, a második a Nyék (Neké), a harmadik a Megyer (Megeré), a negyedik a Kürt Gyarmat (Kurtugermat), az ötödik a Tarján, a hatodik a Jenő (Genakh), a hetedik a Kara (Karé), végül a nyolczadik a Kaza (Kaszé) törzs. A nyolcz törzs pedíg nem engedelmeskedik saját fejedelmeinek, hanem szövetségők van a háboÁRMILY kevés is az, különösen szemben Konstantinnal, a mit Leó leglényegesebb alkotmányjogi pontra vonatkozik, a melyből az ősi politikai élet jellemond, mégis, minthogy a gére nézve tájékozódhatunk: fontos a két császár adatainak egybevetése, Ha Boles Leó leírása Árpád idejére vonatkozik, úgy kétadatait: rúkra nézve és a mely részt azt teljes tanácscsal és törekvéssel megsegitik, A kabarok törzse, melynek három nemzetsége felett szintén egy fejedelem áll, nem ok nélkül az első, mert az 6 kötelességük, hogy a háborúban elől járjanak a törzsek közül. Az újabb politikai életnek Konstantin leírása szerint most már a megdöntött nagymorva birodalom, a Duna, Tisza és mellékfolyói melletti föld a színtere. Az lenül megerősíti a K fanti «a törzsek felett közös fejedelem (archon) all» (Konstantin); sezért a sokfejű szittya népek közt, a magyar, mint egyeduralom alatt álló kiváliks (Leó). Az egy közös fejedelem mellett vannak a főnökök (archon), a kik a büntetéseket osztogatják (Leó): lelhetnek | Ak ezek megf (archon), a kiknek kiváló feladatuk a bíráskodás. (Konstantin, ) Ha azonban Leó császár az Árpádot mega törzsek fej
