Stranica 48 [48]
OCR
azelött kétségkívül finnugor szóval csak szérnek nevezték, éppúgy mint más állafokét; s hogy a törököktől átvették a gyapjú szót, az arra vall, hogy megtanulták tőlük e finom ször értékesítésért — Mellékesen megemlítem, bár nem tartozik szorosan véve ide, hogy a méhet és a mézet már ősidők óta ismerték, mert mind a két szó megvolt a finnugor alapnyelvben; de ebből természetesen nem következik az, hogy akár az 6s-finnugorok, akár a magyarok méhtenyésztéssel is foglalkoztak. Ibn Roszteh azt mondja egyebek közt a magyarokról, hogy sok szántóföldjük van. (31) A földművelést szintén a törököktől ták, mint a következő jövevényszavak bizonyítják: búza, árpa; — szántóföldet jelentett s e jelentésében a régi tanul tarló (eredetileg irodalomban elő is fordul), eke, sarló, aratni, kepe, szérű, szórni, ocsú, őrni (a. m. sőrölnis; ma is megvan a nép nyelvében), dara, szapu (gabonamérték, gabona mérő faedény); — boglya;— kender, csepi tilé, orsó; — szőllő, szűrni, bor, seprő, csiger; — komló, (Valami sör-féle italt már régebben ismertek; a neve árja eredetű.) A gyümölcs, alma, körte és a borsó is tö rök eredetű szó, de ebből aligha szabad azt következtetni, hogy az akkori tör velyes vetemények termesztésével is foglalkoztak. 3. Házi munka, ipar, kereskedés. — A házi munka nagyobb részét bizonyára a nok végezték, Már az ős-finnugor korban főztek, fontak és varrtak. Főzőedényük régi neve a fazék szóban maradt fönn. A fonáshoz kezdetben nyilván növényrostokat és használtak, később lószört, még később kenderszálakat is, A ruházatot igen hosszú idén át csupán állatok bőréből varrták, kétségkívül csont- vagy fa állati. inakat tűvel, s ehhez a munkához olykor talán ár is kellett. (Ennek a neve is megvolt már a finnugor alapnyelyben.) A ruhának eredeti magyar neve *mezech azaz söltős volt; ennek a származéka a mezechtelen, mezejmezítelen, — meztelen sruháttelen, azaz lan» szó, Az ugor korban az árják útján megismerték a nemezt, később — különválásuk után — a vászonnak és a bársony nak nevezett szövetet, a melyeknek akkori minőségét természetesen nem lehet pontosan meghatározni, (A bársony szó eredetibb jelentése talán «selyem» volt.) Nyilván ezekből ís készültek ruhadarabol nemezből talán a köpönyeg, a milyent esős időben és télen ma is viselnek némely török népek. A törökökkel való összekerülésük után bőrruhák varrására már külön mesterembereik is voltak: a szűcsök. (A szó eredeti jelentése evarrós volt.) A ruhavarráson kívül a famunkára is voltak már mesterembereik: az ácsok, Az árják vásárainak látogatása és később a török szatócsok azaz kalmárok útján bizonyára nemcsak sziikséges holmik, hanem fényűzési czikkek is terjedtek, mint pl. gyűrűk, gyöngyök és tükrök, Gardézi szerint a régi magyarok pompakedvelék voltak; a ruházatuk színes selyem szövetekből készült, s a fegyverzetük ezüsttel volt kiverve, (32) Bölcs Leó is megemlékezik pompaszeretetiikrél, (33) Ibn Rosztehnal olvassuk, hogy a szomszédos szláv népekre, a melyek nekik alattvalóik és adófizetőik voltak, rá-rárontottak, a fogIyul ejterteket elhurczolták a keletrómai birodalom egyik kikötőjébe, Karchba, oft rabszolgákul eladták őket a bizancziaknak s cserébe aranyos szöveteket, színes gyapjú yegeket és más bizanczi árukat kaptak értük. (34) 4, Hadakozás, — A békességes foglalkozások mellett a magyarok a hadi mesterséget is régtől fogva gyakorolták, Mint már mondtam, erre ís vannak tanúbizonyságaink a nyelvben, A had ősrégi finnugor szó, s ha eredeti jelentése tágabb volt is, az ugor korban már mindenesetre hadsereget jelentett, mint a magyar, a vogul és az osztják nyelv egyaránt tanúsítja, A vogulban van
