Stranica 43 [43]
OCR
azt következtetni, hogy a magyarok törökök voltak ? Korántsem, Mert kik voltak azoknak a neveknek viselői? Csupa főúr és főméltóság, Tehát a nevek török voltából legföllebb csak az követk ék , hogy a is van ilyen, t. Arpadisz = tör, arpajdi «jés, álomfejtőv.) Te ú apontos, gondos, éles szdjtin. uralkodó osztálya török volt, Azonban még ezt sem kellene okvetlenül féltenniink, mert más lehetőség is van, t. 1, az, hogy a magyar urak abban az időben, midőn a magasabb műveltségi fokon álló törökséggel, nevezetesen a törökség úri osztályával érintkeztek, török neveket vettek föl, mert azok nekik előkelőbbeknek tetszettek. Ez nagyon emberi dolog lett volna. Nem is példátlan, Hiszen Finnországban svéd nevet vett föl számtalan fésgydkeres finn ember, a kinek az ereiben egy csepp svéd vér sem keringett. Azonban ezekre a föltevésekre semmi szükség sincsen, mert azok a nevek nem törökök. Az a módszer, a melylyel Vámbéry török voltukat akarta kimutatni, abban áll, hogy a gői lasztja s azután olyan alakot rekonstruál, a melynek valami jelentést lehet tulajdo ös végzetet, ha van, levánitani, Ime néhány példa: "Z82ey azaz Jelekh levő toll, sörény, kócsag, vagy a fejedelem va nyil felső végén tör, jelek, jel fovege. Tacús azaz Tasz = tör, tas «k6.» Teguattoús azaz Termatzusz = tör. ter vaz erőlködi azaz Szalmu tzész (helyesebben: Sza! churokveté», (Megjegyzem, hogy a Ima szó nemcsak hurkok isz) — tör, szal mivel foglalkozét» jel akár ckétélverd» is lehet). Tagzxartov azaz fobs azaz = finn joutusza «gyors», És ki lehetne mutatni ilyen módszerrel e neveknek germán, román, szláv, sémi vagy sumír eredetét is, De ez csak szófejtő játék volna, a mint hogy török voltuknak ilyetén bizonyiék, A tudomány világánál tehát érvényteleneknek bizonyulnak azok az erősségek, a melyeket a magyarság török voltának bizonyítására folhoztak. tása sem egyéb, mint szofejt De hátha vegyülékfaj a magyar: finn ugor és török törzsek vegyjiiléke? Erre a kérdésre az anthropologia már megadta a feleletet. Szerinte vegyülékfaj, vagyis két fajnak kereszteződéséből származott középfa Külön fajbeliek kereszteződéséből vegyülék-egyének állanak egyáltalában nincsen, elő, de ezeknek az ivadékai ismét az egyik vagy a másik eredeti fajra i a vegyűlék-egyének egymás kö; sodnak ís, A kereszteződés tehát nem hoz létre új fajt; csak valamelyik faj kipusztulását okozhatja, ha t.i. az ivadékok közül többen ütnek az egyik ösre, mint a másikra, (25) Azonban ha vegyiilékfaj nincs is, vanvagyis olyan népek, a melyek két vagy több fajnak részint tiszta, nak keveréknépek, részint kereszteződésből származott (átm eneti) ivadékaiból állanak. A legtöbb nép ilyen. S hogy a magyar nép is ezen értelemben vett keveréknép, azt történelmi viszontagságainak ismerete alapján kétségtelennek kell tartanunk. Erre vall a magyar típus k k ) = tor, ta aszétkergeto». "Zourortás tör, jut “a megsemmisité», stb, (24) Ilyen módszerrel éppoly könnyen ki lehet mutatni, hogy a szóbanforgó nevek finnugorok. vagy végh aalsós ége, és erre vallanak a nyelvű ben tömegesen meghonosodott idegen elemek is. Mint már mondtam, a magyar nyelvben kétségtelen nyomait találjuk annak, hogy a magyar nép a honfoglalás előtt érintkezésbe jutott egy török néppel, a mely földművelő és állattenyésztő volt, Ez az érintkezés eleintén alkalmasint ellenséges, de később mindenesetre barátságos volt. Érintkezett a vagy tász «kész». TE magyar nép más népekkel is: árjákkal, sz «fonnragyogé». Szalmú = flavokkal, talán jakkal is, de — n szalamojeczi: eredetileg «villamlé» (ss a nyelv tanúsága szerint — egyikkel sem cvillamlotts; egyébiránt ez utóbbi értelmezés is alkalmas volna, mert Vambérynal oly szorosan, mint a törökkel, A mostani magyar típusok megengedik annak a fől
