Stranica 42 [42]
OCR
nak, szamojédeknek, voguloknak és osztjákoknak. (21) Szólhatnék még azokról a mondákról és énekekről, a melyek egyik-másik finnugor nép harczias korának emlékét fönntartották; de azt hiszem, ennyi is elég annak a bizonyságául, hogy a finnugor fajból is teltek ki vitéz harczosok, s így a mi honfoglaló eleink harcziassága nem olyan tulajdonság, a mely őket nyelvrokonaiktól elválasztaná, Hogy az cállamalkotó szelleme «csak oly intézmények, erkölcsök és fjokások kifolyása lehet, melyek egy kóbor életmódot folytató, állattenyésztő és a pusztán lakó társadalomban gydkereznek», az egyenesen erre az alkalomra kovácsolt axióma, a melyet nem ismer semmiféle államkeletkezési elmélet; a turkománokra és a kirgizekre való hivatpedig annak, hogy ezek valamikor államor alapikozás nagyon szerencsétlen, mert tottak volna, semmi nyoma sincs a történelemben. A kezdetleges fokon álló népeknél is van valamiféle társadalmi fzervezet: vannak vezetők, parancsolók, igazságtevők, és vannak alárendeltek, engedelmeskedők. A mely nép a maga erejénél és a körülmények kedvező alakulásánál fogva meg tudja tartani a szabadságát, azaz nem jut más népnek az uralma alá, annál idő jártával a kezdetlegesebb társadalmi szervezetből kifejlődhetik az állami szervezet; de nem az a rejtelmes, ködös sállamalkotó szellem, fejleszti ki, hanem a körülmények kényszere, Ez emeli a főemberek valamelyibbi fölé vezérévé, két a teszi az egész nép fejévé, uralkodójává, Ennek az els lett főembernek és utódainak a tehetségén, erélyén s ismét a körülmények alakulásán fordul meg a zsenge állami szervezet sorsa: főnnállása vagy megdélése. A török népek nagy sokasága között akadt egynéhány, a mely államot alapított, De hát miért nem alapított a többi is, ha már az sállamalkotó szellems annyira velejár a nomád élet intézményeivel, erkölcseivel és szokásaival? S ha a sok förök nép közül csak egynéhánynak sikerült eljutnia az dllamalapitasig, mig a többi mind más népek uralma alá került: mi csodálni való van azon, hogy a sokkal kisebb számú finnugor népek közül csak egy vált kí mint államalkotó? Ha a mi eleink államalapítása a török cállamalkotó szelleme műve volna, akkor ennek a nyelvben is volna nyoma, a hogy nyoma van sok egyébnek; de egész SZETT ÚS ay mas nincsen egy gyar állami méltóság vagy tisztség neve, a mely török eredetű volna, A harmadik erősség az, hogy török eredetűek és csak a törökből magyarázhatók a legrégibb megmaradt magyar nevek, mint Árpád, Zoltán, Gejza és mások, (22) Erre mindenekelőtt a következőket kell megjegyeznem. A régi magyar nemzetség-, személy- és méltóságneveket Constantinus Por phyrogenitus és a keleti írók, továbbá d mi krónikásaink tartották fönn. Azok az írók, a kik e neveket akár közvetlen, akár közvetett hallomás után írhatták le, idegenek voltak. Mármost gondoljunk csak arra, hogy mivé válik a magyar szó olyan idegen ember halló és beszél a szó egyik-másik hangjának hallásához és kiejtéséhez nincsen hozzászokva! Ez egy. A másik meg az, hogy a görög írás a mi szervében, a ki nyelvünk több hangjának jelölésére képte-. len, a keleti íróknál előforduló méltóságnevek olvasása pedig az arab írás természeténél fogva bizonytalan, A latinbetűs magyar írás a mi régi krónikásaink korában tudvalevőleg még nem volt annyira kifejlődve, külön betűvel hogy minden magyar hangot tudtak volna leírni, ennélfogva a náluk előforduló személynevek olvasása is jórészt bizonytalan, Mindezt összevéve arra az eredményre jutunk, hogy a reánk írásban maradt nevekből csak igen nagy óvatossággal szabad — ha ugyan egyáltalában lehetséges — egykori viselőik nemzetiségére következtetni. Hogy azok a nevek acsak a törökből magyardzhaték», az nem áll, Maga Mái béry mondja, hogy «itt az értelmezési kísérletnél a török-tatár nyelvanyag már nem mindig elegendő, mert a nevek közül egynéhánynak olyan kezdőhangja (I, n, f) van, a mely a török-tatár nyelvekben szokatlan, ss az illető szók a törökből tényleg ki nem magyarázhatók. (23) De ha csakugyan törökök volnának is azok a nevek egytől-egyig, szabad volna-e ebből
