Stranica 41 [41]
OCR
rükben kár essék. (12) Az orofok 1103-tól kezdve, a mikor a mordvínok először verték őket vissza, századokon át szamtalanszor törtek rájuk, de csak a XVI. század közepén tudta őket Rettenetes Íván czár a maga uralma alá hajtani. Közben-közben ők is berontottak az orosz területre; így pl. 1229-ben egyik fejedelmük, Purgasz vezérlete alatt támadást intéztek Nyizsegorod városa ellen. A mongol uralom idejében sok mordvin szolgált a khánok seregében, s 1377-ben a mongolokkal együtt pusztították el Nyizsegorod városát és a mongolok visszatérése után maguk indultak el a Volga partjain épült orosz faluk földúlására, Az 1552-iki kazáni hadjáratban Jenikűjev mordyin herczeg a maga fegyveres népével már Iván czárt támogatta; 1572-ben pedig az arzamaszi mordvínok a német hadjáratba követték a czárt, A XVII. század első felében azonban több ízben föllázadtak az orosz uralom ellen és nagy pusztításokat vittek végbe, (13) A cseremiszek és a votjákok harcziassdgának is fönnmaradt az emlékezete, A tizendiak közül a ki Nyizsnij-Novgorodból élelmi szerekkel és lövőkészletekkel megrakott hajókon Kazánba ment, vereséget szenvedett a Volgán, mert a cseremiszek a folyót kövekkel és fákkal eltorlaszolták s a magas partról nyilakkal támadtak rá az oroszokra, 1530-ban pedig a cseremiszek elfoglalták az oroszoknak hetven ágyúját s tetemes ágyúgolyó- és puskapor-készletét, (15) Egy 1697. márczius 3irén kelt rendeletben Lvov herezegnek, a kazáni vajdának hivatalosan meg volt hagyva, hogy a legszigorúbban ügyeljen arra, hogy a csuvasoknak, a cseremiszeknek és a votjákoknak se pánczélokat, se semmiféle hadakozásra alkalmas vasat el ne adjanak, (16) Megemlítem még, hogy a cseremiszek Herberstein szerint kitünő íjászok voltak. (17) ének, a vogulok és az osztjákok hadakozásairól is több ízben szólnak az orosz krónikák. A novgorodiak erejegyak ran megtört az ő hősies ellenállásukon, volt rá eset (pl. az 193-iki és az 1357-iki hadjáratban), hogy a novgorodiak közül csak néhány hírmondó tudott nagy nehezen kettedik század végén a g sokan elhagyták a hazájukat és a Vjatka folyó mellékén letelepe alapítottak. Eleinte sokat kellett küzdeniök a cseremiszekkel és a votjákokkal, a kik köztársaságot minduntalan támadásokat intéztek ellenük, fi gődni. (18) Az archangeli krónikában meg van írva, hogy Aszika vogul fejedelem Jumsan nevű fiával együtt 1455-ben haddal jött a vogul földről a Viesegda folyóhoz és megölte a permi érseket, Pityirimet. Ugyanerről meglék. di JV. krónika ís. Az mig végre legyőzték őket, A kü igen erősnek kellett lennie, mert a vjatkai krónikás szerint győzelmük emlékezetét az oroszok igen sokáig, még a tizenhetedik században is, évenként kétszer megülték olyanképpen, hogy Volkov faluból ünnepi körmenetben Szent György képével együtt Vjatkaba vitték azokat a vas-nyilakat, a melyek egykori ellenségeik fegyverzetéhez tartoztak, (14) 1524 és 1530 közö Vaszilij nagyfejedelem 150,000 főnyi hadat indított a kazániak megfékezésére, a kik Joannovics Szafa-Girejt czárrá választván, a cseremiszekkel és a csuyasokkal együtt ellenállásra készültek. A cseremiszeknek sikerült egy moszkvai lovas csapatot szétverniök, de Szimkij Chabar bojár Kazántól mintegy 20 verszinyire a Svijag partján nagy győzelmet aratott a csuvasokon és a kazániakon. Ugyanekkor Paleczkij Iván herczeg, 31 ik a novgor előbbiben olvassuk, hogy 1483-ban Vasziljevics Iván nagyfejedelem hadat küldött Aszika vogul fejedelem ellen; az összeütközés a Pelim folyó torkolatánál történt, s az ütközetben sok vogul elesett. (19) Egy XV. századbeli perzsa író említi, hogy a bolgárok Júrába (= Jugraba, Jugriába vagyis a vogul földre) kardokat is visznek eladás végett, (20) s ebből azt következfethetjiik, hogy a vogulok nemcsak nyilakat eregettek messzíről az ellenségeikre, hanem ember ember ellen karddal is viaskodtak. 1620. szeptember 20. és 24-én Feodorovics Mihály czár a verchoturjei vajdákhoz intézett ukázában elrendelte, hogy a legszigorúbban ügyeljenek arra, hogy a kereskedők ne vigyenek Szibériába tiltott árukat: sisakokat, pánczélokat, kopjákat, vas nyilhegyeket, és ne adják el a bennszülötteknek: a tatárok
